Az Alzheimer-kór és tünetei

Az Alzheimer-kór és tünetei

Az Alzheimer-kór egy progresszív neurológiai betegség, amely az agy zsugorodását (sorvadását) és az agysejtek pusztulását okozza. Ez a demencia leggyakoribb oka – a gondolkodás, a viselkedés és a szociális készségek folyamatos hanyatlása, amely befolyásolja a személy önálló működésre való képességét.

A betegség korai jelei közé tartozik a közelmúltbeli események vagy beszélgetések elfelejtése. Előrehaladtával az Alzheimer-kórban szenvedő személynél súlyos memóriakárosodás alakul ki, és elveszíti a mindennapi feladatok elvégzésének képességét.

A gyógyszerek átmenetileg javíthatják vagy lassíthatják a tünetek előrehaladását. Ezek a kezelések néha segíthetnek maximalizálni a funkciókat és egy ideig fenntartani a függetlenséget.

Nincs olyan kezelés, amely gyógyítja ezt a kórt vagy megváltoztatja a betegség folyamatát az agyban. A betegség előrehaladott stádiumában az agyi funkciók súlyos csökkenéséből eredő szövődmények – például kiszáradás, alultápláltság vagy fertőzés – halálhoz vezethetnek.

A memóriavesztés az Alzheimer-kór legfontosabb tünete. A korai jelek közé tartozik a közelmúltbeli eseményekre vagy beszélgetésekre való emlékezés nehézsége. A betegség előrehaladtával a memóriazavarok súlyosbodnak, és egyéb tünetek is kialakulnak.

A korai fázisban még a személy tudatában lehet annak, hogy nehezen emlékszik dolgokra és nehezen szervezi a gondolatait. Egy családtag vagy barát nagyobb valószínűséggel veheti észre, hogy a tünetek súlyosbodnak.

Mindenkinek vannak alkalmi memóriazavarai, de az Alzheimer-kórral járó memóriavesztés tartósan fennáll és súlyosbodik, ami kihat a munkahelyi vagy otthoni működésre.

Az Alzheimer-kórban szenvedők:

  • állításokat és kérdéseket ismételgetnek újra és újra
  • elfelejtenek beszélgetéseket, találkozókat vagy eseményeket, és később nem emlékeznek rájuk
  • rendszeresen rosszul helyezik el a tárgyaikat, gyakran logikátlan helyekre téve azokat.
  • eltévednek az ismerős helyeken
  • elfelejtik a családtagok és a mindennapi tárgyak nevét
  • nehezen találja meg a megfelelő szavakat a tárgyak azonosításához, a gondolatok kifejezéséhez vagy a beszélgetésekben való részvételhez

Az Alzheimer-kór következtében csökken az ésszerű döntések és ítéletek meghozatalának képessége a mindennapi helyzetekben. Például a személy rossz vagy jellegtelen döntéseket hozhat a társas érintkezés során, vagy az időjárásnak nem megfelelő ruhát viselhet. Nehéz lehet hatékonyan reagálni a mindennapi problémákra, például a tűzhelyen égő ételre vagy váratlan vezetési helyzetekre.

Az egykor rutinszerű, egymást követő lépéseket igénylő tevékenységek, például egy étkezés megtervezése és elkészítése nehézségekbe ütközik. Az előrehaladott Alzheimer-kórban szenvedők gyakran elfelejtik, hogyan kell elvégezni az olyan alapvető feladatokat, mint az öltözködés és a fürdés.

Az agyi változások hatással lehetnek a hangulatra és a viselkedésre. A problémák közé tartozhatnak:

  • Depresszió
  • Apátia
  • Társadalmi visszahúzódás
  • Hangulatváltozások
  • Bizalmatlanság másokkal szemben
  • Ingerlékenység és agresszivitás
  • Változások az alvási szokásokban
  • Kóborlás
  • Gátlások elvesztése
  • Téveszmék, például azt hiszi, hogy elloptak valamit.

Számos fontos készség hosszabb ideig megmarad, még akkor is, ha a tünetek romlanak. A megőrzött készségek közé tartozhat az olvasás vagy könyvhallgatás, a mesélés és visszaemlékezés, az éneklés, a zenehallgatás, a tánc, a rajzolás vagy a kézműveskedés.

Ezek a készségek azért maradhatnak meg hosszabb ideig, mert az agynak a betegség lefolyása során később érintett részei irányítják őket.

 

Ha azt látja, hogy családtagjánál jelentkeznek az Alzheimer-kór tünetei, forduljon neurológus szakorvosainkhoz bizalommal!

Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

Arcidegzsába kezelése

Arcidegzsába kezelése

Leggyakrabban intenzív áramütéshez hasonlóként írják le azt az arcfájdalmat ami rendszerint 1-2 másodpercig tart, és az arcidegzsába okozza.  Az áramütésszerű idegfájdalmakat neuralgiform fájdalomnak nevezik, a trigeminus neuralgia jellemzője a homlokot, arcot és állkapcsot beidegző V. agyideg három ága valamelyikének területén jelentkező, féloldali neuralgiform fájdalom.

Ez egy ritka fájdalom-szindróma, ami 10.000 emberből egyet érint. Legjellemzőbb az előfordulása 50 éves kor felett, de leggyakrabban idős korban jelentkezik.

Legtöbb esetben a fájdalom az arc egyik felén jelentkezik csak. Előidézhető a szájüreg vagy az arc bizonyos pontjainak megérintésével, de kiválthatja beszéd, fogmosás, rágás, vagy borotválkozás is.

Az arcidegzsába felismerése nem okoz problémát, mivel ez egy nagyon jellegzetes fájdalom. A betegség diagnózisa ideggyógyászati vizsgálaton alapszik, nem igényel semmilyen eszközös vagy laboratóriumi vizsgálatot. Amennyiben azonban a neurológiai vizsgálat vagy a betegségtörténet felveti, hogy az arcidegzsába hátterében agyi betegség vagy érelváltozás állhat, koponya MRI (mágneses rezonancia alapú számítógépes rétegvizsgálat) illetve angiographia elvégzése indokolt.

Kezelése során az arcfájdalom megelőzése és intenzitásának mérséklése a cél, amit legtöbbször epilepszia gyógyításában használt gyógyszerekkel érnek el. Ha ez a kezelés nem éri el a kívánt hatást, szóba jöhet az V. agyideg elroncsolása illetve az érrendellenesség megszüntetése, amelyet idegsebészek végeznek el.

 

Ha jelentkezik Önnél az arcidegzsába, keresse neurológus szakorvosainkat bizalommal.

Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

 

A Parkinson-kór tünetei

A Parkinson-kór tünetei

A Parkinson-kór a központi idegrendszer degeneratív megbetegedése, amely jellemzően idősebb felnőtteket érint. A betegséget remegés, merevség, lassú mozgás és egyensúlyzavar jellemzi. Ez a kór legyengítő állapot lehet, és tünetei jelentősen befolyásolhatják az egyén életminőségét. Bár ez a kór nem gyógyítható, léteznek olyan kezelések, amelyek segíthetnek a tünetek kezelésében.

A Parkinson-kór tünetei fokozatosan jelennek meg. Gyakran az egyik kéz enyhe reszketése keletkezik a test merevség-érzésével. Idővel egyre több tünet jelenik meg, és egyes embereknél demencia alakul ki. A korai tünetei között vannak a következők:

  • mozgás-problémák, például reszketés
  • koordinációs és egyensúlyi zavarok, mely miatt a beteg leejt dolgokat, vagy elesik
  • az érzések és a szaglás elvesztése
  • alvászavarokhoz vezető nyugtalan lábak
  • hang remegése vagy gyenge hang
  • járás változások, a beteg enyhén előre hajlik, vagy csoszogva jár
  • rögzült arckifejezés az arcizmokat ellenőrző idegek elváltozásai miatt
  • kevésbé olvasható és gyenge kézírás

A tünetek egyénenként változnak, attól függően, hogy az agy mely területét érinti a betegség.

A Parkinson-kór kezelésének első vonala a gyógyszeres kezelés. Ez segíthet a tünetek, például a remegés és a merevség ellenőrzésében, de nem gyógyítja a betegséget.

Bizonyos esetekben műtétet lehet alkalmazni a bizonyos tüneteinek kezelésére, ha a gyógyszerek hatástalanok vagy nemkívánatos mellékhatásokat okoznak. A fizikoterápia szintén fontos része a  kezelésének. A gyógytornász a pácienssel együtt dolgozhat a mobilitás és az egyensúly javításán.

A Parkinson-kór tünetei megnehezíthetik az olyan egyszerű feladatok elvégzését is, mint a lépcsőmászás vagy a szobán való átkelés, ezért a fizikoterápia különösen hasznos ezekben az esetekben.

 

Ha Önnél, vagy családjában előfordulnak a tünetek, keresse bizalommal neurológus szakorvosainkat bizalommal!

Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon kérhet.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

Alvási nehézségekkel küzd? – forduljon neurológushoz

Alvási nehézségekkel küzd? - forduljon neurológushoz

Minőségi és mennyiségi szempontból is meghatározó szerepe van az alvásnak, hiszen alapvető létszükséglet a szervezet számára a regenerálódáshoz.

Az alvászavar fennállása miatt, csökkenhet a munkateljesítmény, tűrőképesség, a figyelem, a tanulási- és tűrőképesség, valamint fáradtabbak és ingerlékenyebbek lehetünk. A szellemi leépülés és a testi betegségek kockázata is fokozódhat a tartósan kimerült állapot miatt.

Az alábbi tünetek alvászavarra utalhatnak:

  • Nehezen alszik el
  • Ha fáradtabban ébred fel, mint ahogy lefeküdt, pedig átaludta az éjszakát
  • Napközben is szinte bármikor el tudna aludni, vagy el is alszik hosszabb-rövidebb időre
  • Gyakran és hangosan horkol
  • Gyakran felébred, nehezen alszik vissza
  • Egyre nehezebben tud koncentrálni és egyre gyakrabban felejt el dolgokat

Hátterében állhat valamilyen gyógyszer mellékhatása, pszichiátriai betegség és a pajzsmirigy túlműködése is. Ezek mellett okozója lehet a helytelen életmód, a túlzott fehérje és cukor bevitele lefekvés előtt.

Alvászavar kialakulásához vezethet a szellemi túlterheltség, felgyülemlett, megoldatlan feladatok, magánéleti problémák: a munkahelyi stressz, éjszakai munka vagy a három műszakos időbeosztás, a családon belüli viták, haláleset feldolgozásának képtelensége.

Számos neurológiai betegség kialakulása, lefolyása során számolnunk kell alvászavarok megjelenésével. Ilyenek az agydaganat, stroke, epilepszia, Parkinson kór és a sclerosis multiplex is.

A nyugtalan láb szindróma az egyik legjelentősebb a neurológiai betegségek között, ami egy éjszaka jelentkező mozgászavar. Ez a láb mozgatására kényszeríti a beteget, mivel kellemetlen érzés jelentkezik a végtagban, ez pedig nehezíti az elalvást, vagy az önkéntelen lábmozgások megzavarják az alvás folytonosságát.

Számos alvás közben jelentkező mozgási, magatartásbeli és vegetatív rendellenesség van még, ami befolyásolhatja az éjszakai pihenést, ezeket összefoglalóan paraszomniáknak nevezik. Ilyen például az alvajárás, az éjszakai felriadás (pavor nocturnus), a lidérces álom, az alvási bénulás, az éjszakai ágybavizelés (enuresis), az éjszakai fogcsikorgatás (bruxizmus), illetve az elalváskor jelentkező paraszomniák, melyek közé például az úgynevezett robbanó fej szindróma, bizonyos testrészek vagy az egész test rángatózása, illetve hallucinációk tartoznak.

Ha Önnél is fennáll az alvászavar bármely tünete, keresse szakorvosainkat bizalommal!

Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

Migrénes fejfájás

Migrénes fejfájás

A gyakran féloldali, lüktető, terhelésre rosszabodó fejfájás általában 4-72 órán keresztűl tart. A migrén esetében rohamokban jelentkező fejfájásról beszélünk, ami egyeseknél félévente egyszer alakul ki, míg másoknál ennél sűrűbben, akár kétszer-háromszor is jelentkezhet havont és két-három napig is eltart. Sok esetben zaj- és fényérzékenységgel, hányingerrel, hányással is jár.

Környezeti tényezők is okozhatják, azonban a legtöbb esetben genetikai adottságok állnak a hátterében. Beindíthatják a rohamokat hormonális hatások is, ezért gyakoribb ez a nőknél.

Az élelmiszerek is okozhatnak migrént, például az érett sajtok, füstölt húsok, szója szósz, hagyma, banán vagy akár az alkoholfogyasztás is.

Az időjárás-változás is okozhat migrént, a frontérzékenység miatt. Beindíthat rohamot a rendszertelen evés, sportolás hiánya, stressz, alváshiány és a nyaki merevség is.

A betegség diagnózisa akkor állítható fel, ha a hányinger-hányás, fény- és hangérzékenység párosból legalább az egyik jelen van.

A migrén, nem szteroidos gyulladáscsökkentőkkel nagyon ritkán csillapítható. Migrén esetén a fő kiváltó ok nem gyulladás, hanem a fájdalomérző- és az idegrendszer kóros aktiválódása. A panaszt kifejezetten migrénre való – jellemzően triptán hatóanyagú – gyógyszerekkel lehet csupán enyhíteni. Ezeket minél hamarabb, már a roham legelején be kell venni, mert csak úgy lehet megelőzni, hogy a panaszt okozó káros anyagok felszabaduljanak az agyban.

A gyógyszerek mellett fontos figyelni az életmódra is, kerülni azokat a provokáló faktorokat, amelyek a migrénes rohamot beindítják. Ez azért fontos, mert korlátlanul a gyógyszereket sem lehet szedni.

Mivel a migrénre való hajlam genetikai adottság, megszüntetni nem lehet, de a rohamok életmódváltással és odafigyeléssel ritkíthatók, migrénspecifikus gyógyszerekkel pedig jól kezelhetők.

 

Ha Önnél is jelentkeznek a migrénre utaló jelek, keresse neurológus szakorvosainkat bizalommal!

Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!


Időskori demencia

Időskori demencia

Demencia során károsodik az agyban található idegsejtek funkciója, más idegsejtekkel alkotott kapcsolataik megszakadnak. Már jóval hamarabb is elkezdődhet, de általában 60 éves kor fölött egyre gyakrabban észlelhető. A legismertebb típusa az Alzheimer kór, ezen túl ismeretes még a frontotemporális demencia, Lewy test demencia, valamint az agyi keringési zavarokhoz köthető rendellenességek.

Jelek, melyek már a demencia korai stádiumában megfigyelhetők:

  • Problémák az egyszerű feladatok elvégzésében – nehéznek tűnhetnek olyan dolgok, amik addig rutinszerűek volt, mint a számítógép, telefon és televízió kezelése.
  • Memóriazavar – ez az egyik legjellemzőbb tünet, ez az öregedéssel természetes, azonban figyelmeztető lehet, ha az adott személynek később sem jut eszébe, amit elfelejtett.
  • Tér- és időbeli tájékozódási zavar – fontos figyelmeztető jel a térbeli tájékozódás zavara. Az időbeni tájékozódás idővel sokszor teljesen felborítja az időérzékelést.
  • Vizuális információk feldolgozásában előforduló problémák – romolhat a színek megkülönböztetésének képessége, az olvasás, és a távolságok megítélése is. Ilyen esetben mindenképpen mérlegelni kell az autóvezetést.
  • Hangulatváltozások – sokan többet veszekszenek, ingerlékenyebbek, esetleg szorongókká válnak.
  • Visszavonulás a szociális élettől – ilyen esetben az adott személy nem folytatja a korábbi tevékenységeit, nem keresi mások társaságát, visszahúzódóbb lesz.

Nem ajánlott az öregedés természetes velejárójának tekinteni, ha ezekből a jelekből legalább kettő fennáll.

Mivel a demens ember ellátása, kezelése nem könnyű feladat, és a betegség legtöbbször nem visszafordítható, fontos lenne már az első jeleknél felismerni, és már a kezdeti stádiumtól csökkenteni a neuronkárosodást, és lassítani a folyamatot.

Ha Ön is észlel hasonló jeleket a hozzátartozóinál, keressék neurológus szakorvosainkat bizalommal!

Kérjen előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

A leggyakoribb neurológiai betegségek

A leggyakoribb neurológiai betegségek

Az ideggyógyászati megbetegedéseknek számos olyan tünete lehet, ami utalhat más betegségre is, azonban ha a diagnózis azokra nem állítható fel, érdemes neurológushoz fordulni.

A neurológia betegségek sok esetben fájdalommal járhatnak: izomműködés zavarai, süketség, tudat- és alvászavar, homályos látás, valamint a nyak-, fej- és hátfájás.

Az idegrendszeri betegségek között a legelterjedtebbek:

  • Epilepszia – Az epilepszia az agy olyan működési zavara, melynek során elektromos túlműködés alakul ki, bizonyos agysejtek gátlásuk alól felszabadulnak. Ennek következményeként elektromos kisülések, illetve kisülési hullámok keletkeznek melyek tudatzavarban (akár eszméletvesztésben), zavartságban, izomgörcsben, vizelet/széklettartási képtelenségben nyilvánulnak meg.

  • Migrén – A migrén rohamokban jelentkező, súlyos, tipikus formájában (de nem mindig) féloldali fejfájás. Olyan erőteljes tünetekkel járhat, hogy az érintett csak arra tud gondolni, hogy egy csendes, sötét helyen lefeküdjön és kivárja a roham végét.

  • Autizmus – Autizmus spektrumzavar egy nagyon különleges neurobiológiai fejlődési rendellenesség, mely látszólag teljesen egészséges gyermek kommunikációs képességében, nehezen alakuló vagy hiányzó társas kapcsolataiban, nem elfogadott viselkedési formában és stereotip cselekvéseiben nyilvánul meg.

  • Fejfájás – Neurológiai szempontból a fejfájás egyrészt egy tünet, másrészt anatómiai elváltozás nélküli, önálló fejfájásbetegség. A tünet mögött organikus idegrendszeri betegség keresendő, míg az elváltozás nélküli fejfájásbetegség esetén a kezelés célja a fájdalom megszüntetése gyógyszerrel. A lelki feszültségek, a felgyülemlett érzelmek, a túlterheltség is fejfájáshoz vezethetnek.

  • Sclerosis multiplex – a központi idegrendszert érintő gyulladásos autoimmun betegség, amelynek során az agy és a gerincvelő idegrostjainak védőburka – az úgynevezett velős hüvely (mielinhüvely) károsodik. A mielinhüvelynek jelentős szerepe van az ingerületvezetésben, sérülés következtében az idegrost rosszul működik – lassabban vezeti és/vagy blokkolja az ingerületet.

  • Stroke – A legtöbb esetben a stroke (szélütés) hirtelen, minden előjel nélkül alakul ki. Az agy oxigénhiányos állapotáért több dolog is lehet felelős. Okozhatja agyi érelzáródás, amely lehet trombotikus vagy embóliás. Trombotikus esetben a vérrög, amely elzárja az agyi eret, helyben keletkezik, amíg embóliás esetben a test más tájékán keletkezett vérrög zárja el az agyi eret. A stroke egy másik típusa, amikor az ér nem elzáródik, hanem megreped, agyvérzés következik be.

  • Alzheimer-kór – Az Alzheimer-kór egy visszafordíthatatlan, időben egyre súlyosbodó agyi megbetegedés, amely során egyre romlik a beteg memóriája és gondolkodási képessége egészen addig, míg a mindennapi élet egyszerű feladatait sem képes már elvégezni.

  • Parkinson-kór – A Parkinson kór egy jelenleg is gyógyíthatatlan, ám az orvostudomány fejlődésének köszönhetően kezelhető, lassítható degeneratív idegrendszeri betegség. A Parkinson kór, köznyelven reszkető bénulás az Alzheimer-kórhoz hasonlóan egy lassan előrehaladó, idővel súlyosbodó probléma.

Ha a fenti tünetek bármelyikét tapasztalja, keresse neurológus szakorvosainkat bizalommal!

Időpontot a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

Ezekkel a tünetekkel mindenképpen forduljon neurológushoz

Ezekkel a tünetekkel mindenképpen forduljon neurológushoz

Az ideggyógyászati (neurológia) betegségek a legtöbb esetben fájdalommal járnak. Ezek lehetnek az övsömör, homályos látás, süketség, nyak-, fej- és hátfájás, valamint tudat- és alvászavar.

A neurológia a perifériás- és központi idegrendszer megbetegedéseivel összefüggésbe hozható fizikai állapotromlás vizsgálatával foglalkozó tudományág.

Ideggyógyászati vizsgálat során, az érzékelést, az erőt, a reflexeket és mentális, valamint koordinációs állapotot vizsgálják. A diagnózis megállapítható bizonyos tesztek elvégzésével, amiből kiderítik a betegség lokációját, valamint, hogy a tünetek idegrendszeriek-e. Vannak esetek, amikor további tesztek is szükségesek a pontos diagnózis felállításához.

.

A leggyakrabban előforduló neurológia betegségek:

  • Sclerosis multiplex
  • az izmok és idegrostok betegségei
  • eszméletvesztéses rosszullétek
  • anyagcsere betegségek neurológiai szövődményei
  • a gerincvelő és a gerinc betegségei (porckorongsérv, derékfájás)
  • agyi érellátási zavarok
  • epilepszia
  • gyulladásos betegségek (pl. agyhártyagyulladás)
  • idegrendszeri sérülések következményei
  • mozgászavarok (pl. Parkinson-kór)

Több idegrendszeri betegség is kezelhető terápiával, viszont sajnos vannak olyanok, melyek csak a tünetek enyhítésében tudnak segíteni, hogy a beteg életminőségét meg tudja őrizni.

 

Ha Önnél is jelentkeznek ezek az idegrendszeri panaszok, keresse neurológus szakorvosainkat bizalommal!

Időpontot a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!