Az izomsorvadás kialakulásának lehetséges okai
Az izomsorvadás az izomszövet elvesztése vagy elvékonyodása. Ha elsorvadtak az izmai, akkor csökken az izomtömege és az ereje. Izomsorvadás esetén az izmai a normálisnál kisebbnek tűnnek. Az izomsorvadás kialakulhat alultápláltság, életkor, genetika, a fizikai aktivitás hiánya vagy bizonyos betegségek miatt. A használaton kívüli (fiziológiai) sorvadás akkor következik be, ha nem használja eléggé az izmait.
Milyen tünetei vannak az izomsorvadásnak?
Az izomsorvadás tünetei az Ön állapotának okától függően változnak. A legnyilvánvalóbb jele az izomtömeg csökkenése. Egyéb jelei lehetnek:
- Az egyik kar vagy az egyik láb kisebb, mint a másik.
- Gyengeség az egyik karban és/vagy az egyik lábban.
- Zsibbadás vagy bizsergés a karokban és lábakban.
- Járási vagy egyensúlyozási nehézségek.
- Nyelési vagy beszédzavarok.
- Arcgyengeség.
- Fokozatos memóriavesztés.
Ha végtagjainak izomsorvadása van, bizsergést, zsibbadást vagy gyengeséget érezhet a karjaiban és lábaiban. Ha az arc- vagy torokizmai sorvadnak el, arcizmai gyengének érezhetik magukat, és nehezen tud beszélni vagy nyelni.
Mi okozza az izomsorvadást?
Oka attól függ, hogy milyen típusú izomsorvadása van. A használaton kívüli (fiziológiás) sorvadást az okozza, hogy nem használja eléggé az izmait. Ilyenkor a teste nem pazarolja el azt az energiát, amire szükséged van, hogy gondoskodjon róluk. Ehelyett a teste elkezdi lebontani az izmait, aminek következtében azok mérete és ereje csökken. A használaton kívüli sorvadás akkor érintheti Önt, ha:
- Mozgásszegény életmódot folytat.
- Alultáplált.
- Nem mozog eleget.
- Egész nap íróasztalnál ül.
- Genetikai rendellenességben szenvednek, például izomdisztrófiában vagy Charcot-Marie-Tooth-kórban.
- Nem tudja mozgatni a végtagjait agyvérzés vagy más betegségek, például dermatomyositis miatt.
- Korral összefüggő sorvadásban (szarkopénia) szenved.
Visszafordítható-e az izomsorvadás?
A használaton kívüli (fiziológiás) atrófia néha visszafordítható testmozgással és egészséges táplálkozással. Orvosa elindíthatja Önt egy olyan programban, amely medencében végzett gyakorlatokat is tartalmaz. A vízben végzett edzés csökkentheti az izomterhelést.
Mennyi időbe telik az izomsorvadásból való felépülés?
Az, hogy mennyi időbe telik, amíg az izomsorvadás után visszanyeri izomerejét, attól függ, hogy milyen típusú sorvadásról van szó, és hogy mennyire volt súlyos az állapota. A használaton kívüli (fiziológiás) atrófia általában visszafordítható, de nem megy egyik napról a másikra. Az izomsorvadásból rendszeres testmozgással és egészséges táplálkozással lehet felépülni. Néhány hónap elteltével már javulást tapasztalhat, de sokkal hosszabb időbe telhet, amíg teljesen visszanyeri erejét.
Bár az izomsorvadás diagnózisa nem könnyű, fontos megjegyezni, hogy a használaton kívüli (fiziológiás) sorvadás visszafordítható. Egészségügyi szolgáltatója ajánlhat egy Önnek megfelelő tervet. Nehéz lehet motiváltnak maradni, de tartsa magát a tervhez. Szüksége lesz rá, hogy segítsen az izomtömeg és az erő helyreállításában.
Ha azt veszi észre, hogy bizonyos testrészei kisebbnek tűnnek vagy gyengébbnek érzi magát, forduljon bizalommal neurológus szakorvosainkhoz!
Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tud kérni.
Nálunk a bizalom presztízskérdés!
A gyermekkori fejfájás lehetséges okai
A gyermekkori fejfájás gyakori, és általában nem súlyos. A felnőttekhez hasonlóan a gyermekeknél is kialakulhatnak különböző típusúak, beleértve a migrént vagy a stresszel összefüggőt (tenziós), de előfordulhat krónikus napi fejfájás is.
Egyes esetekben a gyermekkorban ezt fertőzés, nagyfokú stressz vagy szorongás, illetve kisebb fejsérülés okozza. A gyermekkori fejfájás általában vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókkal és egészséges szokásokkal, például rendszeres alvási és étkezési renddel kezelhető.
Tünetek
A gyermekek ugyanolyan típusú fejfájást kapnak, mint a felnőttek, de a tüneteik kicsit eltérőek lehetnek. Például a felnőtteknél a migrénes fájdalom gyakran legalább négy órán át tart – de a gyermekeknél a fájdalom nem biztos, hogy ilyen hosszú.
A tünetek közötti különbségek megnehezíthetik a fejfájás típusának meghatározását egy gyermeknél, különösen egy fiatalabbnál, mivel nem tudja azokat úgy leírni. Általánosságban azonban bizonyos tünetek gyakrabban esnek bizonyos kategóriákba.
Migrén
- Lüktető fejfájás
- Aktivitással súlyosbodó fájdalom
- Hányinger, hányás
- Hasi fájdalom
- Szélsőséges fény- és hangérzékenység
Még a csecsemők is lehetnek migrénesek. Egy olyan gyermek, aki még túl kicsi ahhoz, hogy megmondja, mi a baj, sírva vagy ide-oda ringatózva jelezheti a súlyos fájdalmat.
Feszültség típusú fejfájás
- A fej vagy a nyak izmainak nyomó feszülése
- Enyhe vagy mérsékelt, nem lüktető fájdalom a fej mindkét oldalán
- Fizikai aktivitástól nem súlyosbodó fájdalom
- Olyan fejfájás, amelyet nem kísér hányinger vagy hányás, mint a migrén esetében gyakran előfordul
A kisebb gyermekek visszahúzódhatnak a rendszeres játéktól, és többet akarnak aludni. A feszültségtípusú fejfájás 30 perctől több napig is eltarthat.
Klaszteres fejfájás
- Öt vagy több epizódból álló csoportokban fordulnak elő, a kétnaponta egytől a napi nyolcig terjedő fejfájásig
- A fej egyik oldalán éles, szúró fájdalom jelentkezik, amely három óránál rövidebb ideig tart
- Könnyezés, orrfolyás, nyugtalanság vagy izgatottság kíséri
Krónikus napi fejfájás
Az orvosok a “krónikus napi fejfájás” (CDH) kifejezést a migrénre és a feszültségtípusú fejfájásra használják, amely havonta több mint 15 napon fordul elő. A CDH-t okozhatja fertőzés, kisebb fejsérülés vagy fájdalomcsillapítók – akár vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók – túl gyakori szedése.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A legtöbb fejfájás nem súlyos, de ha gyermeke ezekkel küzd, forduljon orvoshoz:
- A fájdalom felébreszti gyermekét az alvásból
- Súlyosbodik vagy gyakoribbá válik
- Sérülést, például fejre mért ütést követően jelentkezik
- Tartós hányás vagy látásváltozás jelentkezik
- Láz és nyaki fájdalom vagy merevség kíséri
Számos tényező okozhatja gyermeke fejfájását, ezek közé tartoznak:
- Betegség és fertőzés. Az olyan gyakori betegségek, mint a megfázás, az influenza, valamint a fül- és orrmelléküreg-fertőzések a gyermekek fejfájásának leggyakoribb okai közé tartoznak. Nagyon ritkán agyhártyagyulladás vagy agyvelőgyulladás is okozhatja.
- Fejsérülés. Dudorok és zúzódások okozhatnak fejfájást. Bár a legtöbb fejsérülés kisebb, azonnal forduljon orvoshoz, ha gyermeke erősen a fejére esik, vagy ha erősen megütik a fejét.
- Érzelmi tényezők. A stressz és a szorongás – amelyet esetleg a társaival, tanáraival vagy szüleivel kapcsolatos problémák váltanak ki – szerepet játszhat a fejfájásában. A depressziós gyermekek is panaszkodhatnak fejfájásra, különösen akkor, ha nehezen ismerik fel a szomorúság és a magány érzését.
- Genetikai hajlam. A fejfájás, különösen a migrén, általában családon belül jelentkezik.
- Bizonyos ételek és italok. A nitrátok – a pácolt húsokban, például a szalonnában, a bolognaiban és a hot dogokban található tartósítószer – fejfájást válthatnak ki, akárcsak az MSG nevű élelmiszer-adalékanyag. A túl sok koffein – amelyet az üdítők, csokoládék és sportitalok tartalmaznak – szintén lehetnek okozói.
- Problémák az agyban. Ritkán agydaganat vagy agytályog, illetve agyvérzés nyomhatja az agy területeit, ami krónikus, súlyosbodó fejfájást okozhat. Ezekben az esetekben azonban jellemzően más tünetek is jelentkeznek, például látászavarok, szédülés és koordinációs zavarok.
Fontos, hogy figyeljen oda gyermeke tüneteire, és forduljon orvoshoz, ha a fejfájás súlyosbodik vagy gyakran jelentkezik.
Keresse neurológus szakorvosainkat bizalommal!
Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.
Nálunk a bizalom presztízskérdés!
Epilepszia roham felismerése és tünetei
Az epilepszia olyan központi idegrendszeri (neurológiai) rendellenesség, amelyben az agyi aktivitás rendellenessé válik, ami rohamokat vagy szokatlan viselkedéssel, érzésekkel és néha tudatvesztéssel járó időszakokat okoz. Ez bárkinél kialakulhat.
A rohamok tünetei nagyon eltérőek lehetnek. Egyes epilepsziás emberek egyszerűen csak néhány másodpercig üresen bámulnak a roham alatt, míg mások ismételten rángatják a karjukat vagy a lábukat. Egyetlen roham nem jelenti azt, hogy epilepsziás. Az epilepszia diagnózishoz általában legalább két, ismert kiváltó ok nélküli roham (nem provokált roham) szükséges, amelyek legalább 24 óra különbséggel következnek be.
A gyógyszeres kezelés vagy néha a műtét az epilepsziás emberek többségénél képes kontrollálni a rohamokat. Vannak, akiknek élethosszig tartó kezelésre van szükségük a rohamok ellenőrzéséhez, másoknál azonban a rohamok végül elmúlnak. Néhány epilepsziás gyermek az életkor előrehaladtával kinőheti az állapotot.
Mivel az epilepsziát az agy rendellenes aktivitása okozza, a rohamok befolyásolhatják az agy bármelyik koordinált folyamatát. A roham jelei és tünetei a következők lehetnek:
- Átmeneti zavartság
- Bámuló roham
- Merev izmok
- A karok és lábak irányíthatatlan rángatózó mozgása
- Eszméletvesztés vagy tudatvesztés
- Pszichológiai tünetek, például félelem, szorongás vagy deja vu
A tünetek a roham típusától függően változnak. A legtöbb esetben az epilepsziás személynek minden alkalommal ugyanolyan típusú rohama van, így a tünetek epizódról epizódra hasonlóak lesznek.
Az orvosok általában a rohamokat fókuszos vagy generalizált rohamoknak minősítik, aszerint, hogy a rendellenes agyi aktivitás hogyan és hol kezdődik.
Fókuszos rohamok
Amikor a rohamok látszólag az agy egyetlen területének rendellenes aktivitásából erednek, akkor ezeket fókuszos rohamoknak nevezzük. Ezek a rohamok két kategóriába sorolhatók:
– Fókuszos rohamok eszméletvesztés nélkül. Egykor egyszerű parciális rohamoknak nevezték, ezek a rohamok nem okoznak eszméletvesztést. Megváltoztathatják az érzelmeket, vagy megváltoztathatják a dolgok kinézetét, szagát, érzését, ízét vagy hangját. Néhányan deja vu-t tapasztalnak. Ez a fajta roham egy testrész, például a kar vagy a láb akaratlan rángását, valamint spontán érzékszervi tüneteket, például bizsergést, szédülést és villogó fényeket is okozhat.
– Fokális roham, mely tudatzavarral jár. Az egykor komplex parciális rohamoknak nevezett rohamok a tudat vagy a tudatosság megváltozásával vagy elvesztésével járnak. Az ilyen típusú rohamok olyanok lehetnek, mintha álomban lennének. A tudatzavarral járó fókuszos roham során előfordulhat, hogy a semmibe bámul, és nem reagál normálisan a környezetére, vagy ismétlődő mozgásokat végez, mint például a kéz dörzsölése, rágás, nyelés vagy körbe-körbe járás.
A fókuszos rohamok tünetei összetéveszthetők más neurológiai rendellenességekkel, például migrénnel, narkolepsziával vagy mentális betegséggel. Az epilepszia más rendellenességektől való megkülönböztetéséhez alapos vizsgálatra és tesztelésre van szükség.
Generalizált rohamok
Az olyan rohamokat, amelyek látszólag az agy minden területét érintik, generalizált rohamoknak nevezzük. Az generalizált rohamoknak hat típusa létezik.
– Hiányos rohamok. A korábban petit mal rohamoknak nevezett absence roham jellemzően gyermekeknél fordul elő. Jellemző rájuk a térbe bámulás, finom testmozdulatokkal vagy anélkül, mint például szemvillanás vagy ajakcsettintés, és csak 5-10 másodpercig tartanak. Ezek a rohamok csoportosan jelentkezhetnek, akár napi 100 alkalommal is előfordulhatnak, és rövid ideig tartó tudatvesztést okoznak.
– Tónusos rohamok. Merev izmokat okoznak és befolyásolhatják a tudatot. Ezek a rohamok általában a hát, a karok és a lábak izmait érintik, és a földre esést okozhatják.
– Atonikus rohamok. Más néven esési rohamok az izomkontroll elvesztését okozzák. Mivel ez leggyakrabban a lábakat érinti, gyakran okozza azt, hogy hirtelen összeesik vagy elesik.
– Klónikus rohamok. Ismételt vagy ritmikus, rángatózó izommozgásokkal járnak. Ezek a rohamok általában a nyakat, az arcot és a karokat érintik.
– Myoklonikus rohamok. Általában hirtelen rövid rángások formájában jelentkeznek, és általában a felsőtestet, a karokat és a lábakat érintik.
– Tonikus-klónikus rohamok. Korábban grand mal rohamokként ismertek, az epilepsziás rohamok legdrámaibb típusa. Ezek hirtelen eszméletvesztést és testmerevedést, rángatózást és remegést okozhatnak. Néha a hólyagkontroll elvesztését vagy nyelvharapást okoznak.
Azonnal forduljon orvoshoz, ha az alábbiak bármelyike bekövetkezik:
- A roham öt percnél tovább tart.
- A légzés vagy az öntudat nem tér vissza a roham megszűnése után.
- Azonnal második roham következik.
- Magas láza van.
- Ön terhes.
- Cukorbetegségben szenved.
- Megsérült a roham során.
- Továbbra is rohamai vannak annak ellenére, hogy rohamellenes gyógyszert szed.
Forduljon neurológus szakorvosainkhoz bizalommal! Magánkórházunkban régiónkban egyedülállóan EEG vizsgálattal diagnosztizáljuk az epilepsziát.
Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon kérhet.
Nálunk a bizalom presztízskérdés!
EEG vizsgálat
Az elektroenkefalogram (EEG) egy olyan vizsgálat, amely a fejbőrre rögzített kis fémlemezek (elektródák) segítségével méri az agy elektromos aktivitását. Az agysejtek elektromos impulzusok útján kommunikálnak egymással, és állandóan aktívak, még alvás közben is. Ez az aktivitás hullámos vonalak formájában jelenik meg az EEG-felvételen.
Az epilepszia egyik fő diagnosztikai vizsgálata, de más agyi rendellenességek diagnosztizálásában is szerepet játszhat.
Az EEG olyan változásokat találhat az agyi aktivitásban, amelyek hasznosak lehetnek az agyi rendellenességek diagnosztizálásában.
Segíthet azonosítani bizonyos tünetek – például rohamok vagy memóriazavarok – okát, vagy többet megtudni egy már diagnosztizált állapotról.
Fő felhasználási területe az epilepszia, azaz az ismétlődő rohamokat okozó állapot felismerése és kivizsgálása. Segít orvosának azonosítani, hogy milyen típusú epilepsziája van, mi válthatja ki a rohamokat, és hogyan lehet a legjobban kezelni.
Hasznos lehet a diagnózis felállításában vagy kezelésében az alábbiaknál:
- Agydaganatok
- Fejsérülésből eredő agykárosodás
- Agyműködési zavarok, amelyeknek számos oka lehet (enkefalopátia)
- Alvászavarok
- Az agy gyulladása (herpesz-encephalitis)
- Agyvérzés
- Creutzfeldt-Jakob-kór
Az EEG biztonságos és fájdalommentes. Néha epilepsziás embereknél a vizsgálat során szándékosan rohamokat váltanak ki, de szükség esetén megfelelő orvosi ellátást biztosítanak.
A vizsgálat során kevés vagy semmilyen kellemetlenséget nem fog érezni. Az elektródák nem közvetítenek semmilyen érzést. Csak az agyhullámait rögzítik.
Néhány dolog, amire számíthat a vizsgálat során:
– Megmérik a fejét, és egy speciális ceruzával megjelölik a fejbőrét, hogy jelezzék, hová kell felhelyezni az elektródákat. A fejbőrének ezeket a pontjait esetleg egy szemcsés krémmel dörzsölik le, hogy javítsák a felvétel minőségét.
– Egy speciális ragasztóanyaggal rögzíti a lemezeket (elektródákat) a fejbőréhez. Néha ehelyett egy elektródákkal ellátott rugalmas sapkát használnak. Az elektródák vezetékekkel csatlakoznak egy műszerhez, amely felerősíti az agyhullámokat, és számítógépes berendezéssel rögzíti azokat.
Miután az elektródák a helyükre kerültek, az EEG általában 20-40 percig tart. Bizonyos állapotok vizsgálata megköveteli, hogy a vizsgálat alatt aludjon. Ebben az esetben a vizsgálat hosszabb lehet.
– A vizsgálat alatt Ön kényelmes helyzetben, csukott szemmel pihen. Különböző időpontokban megkérhetik, hogy nyissa ki és csukja be a szemét, végezzen el néhány egyszerű számítást, olvasson el egy bekezdést, nézzen meg egy képet, lélegezzen mélyeket néhány percig, vagy nézzen egy villogó fényt.
– Az Ön testmozgásait egy videokamera rögzíti, miközben az EEG az agyhullámait rögzíti. Ez a kombinált felvétel segíthet orvosának diagnosztizálni és kezelni az állapotát.
Az EEG-k elemzésére kiképzett orvosok értelmezik a felvételt, és az eredményeket elküldik az EEG-t elrendelő orvosnak.
Ha Önnek is szükséges az EEG vizsgálat, forduljon szakorvosainkhoz bizalommal!
Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.
Nálunk a bizalom presztízskérdés!
Ideggyulladás tünetei és kezelése
A neuritisz egy tág fogalom, amelyet a gyulladt perifériás idegek leírására használnak. Ezek az idegek az agyon és a gerincvelőn kívül találhatók. A test különböző részeiből jeleket szállítanak az agyba. Amikor begyulladnak, hibásan működnek.
Az állapot egyetlen ideget, vagy a test különböző részein elhelyezkedő idegek egy csoportját is érintheti. Fájdalmat és zsibbadást okoz, izomgyengeséghez és izomsorvadáshoz is vezethet, vagy súlyos esetekben bénulást okozhat.
A betegségnek több fajtája létezik az érintett területtől függően. Ezek gyakran azok az idegek, amelyek a gerincvelőből a kéz, a kar és a váll felé vezetik a jeleket, valamint a szem és a fül idegei is.
Az állapot legfontosabb tünetei attól függnek, hogy melyik ideg gyulladt. A legtöbb beteg bizsergést, égést és rendellenes érzést érez az érintett területen. Egyéb jelek közé tartozik a szúró fájdalom és az izomgyengeség. Súlyos esetekben a tünetek lehetnek az érzékelés és az izomreflexek elvesztése is, vagy akár érintett terület bénulása is. A bőr kipirosodása és az izomsorvadás szintén nagyon gyakori.
Ha a látóidegek sérülnek, a betegek homályos vagy torz látást és szemfájdalmat tapasztalnak. A fényváltozásokhoz való alkalmazkodás is nehézségekbe ütközik. Súlyos esetekben a betegek látásvesztést szenvedhetnek.
Ha a belső fül idegei sérülnek, a tünetek között egyensúly- és hallásproblémák is szerepelnek. A betegek látászavarokat és szédülést is tapasztalhatnak, melyek azért fordulnak elő, mert az érintett ideg elveszíti a jelek agyba történő továbbításának képességét.
A rendellenesség gyakori okai:
Trauma vagy sérülés – Az ideg sérülése vagy traumája károsodáshoz és gyulladáshoz vezethet. Az idegek károsodhatnak káros sugárzás hatására is. Ez a helyzet azoknál az embereknél, akik rákkezelésen esnek át. Egy másik lehetséges ok a mérgező vegyi anyagok befecskendezése a szervezetbe.
Daganatok – A kóros növekedések összenyomhatják az idegeket
Bizonyos fertőzések – a Bell-bénulás, a Lyme-kór és a lepra
Bizonyos gyógyszerek és alkohol hosszú távú használata – A rendellenességgel gyakran összefüggésbe hozott gyógyszerek a sztatinok. Az ízületi gyulladás elleni gyógyszerek és a vérnyomás csökkentésére használt gyógyszerek szintén okozhatják az állapotot.
Az ideggyulladás kockázatát növelő tényezők a B-vitaminhiány és bizonyos ráktípusok. A túlműködő immunrendszerrel rendelkezőknél szintén az átlagosnál nagyobb az állapot kockázata.
Az állapot kezelési lehetőségei lehetnek:
B-vitamin-pótlás – Akkor alkalmazzák, ha az állapotot B-vitamin-hiány okozza.
Műtét – Azoknál a betegeknél, akiknél a daganat összenyomja az érintett ideget, műtéti eljárásnak vethetik alá magukat, hogy eltávolítsák a rendellenes növekedést.
Orvosi kezelés – A betegeknek fájdalomcsillapító, roham- és antidepresszáns gyógyszerek, valamint helyi kezelések adhatók. Ezek segítenek javítani az állapot tüneteit. Arra használják őket, hogy megakadályozzák, hogy az érintett idegek fájdalomjeleket küldjenek az agyba. Egyes esetekben szteroidokat is lehet alkalmazni.
Terápia is alkalmazható a tünetek javítására. Ezek közé tartozik az elektromos idegstimuláció, az akupunktúra és a fizikoterápia. Az orvosok az egyes betegek számára az állapotuk súlyossága és preferenciáik alapján választják ki a legjobb kezelési lehetőséget.
Vannak bizonyos intézkedések, amelyekkel megelőzhető, hogy a sikeres kezelés után az állapot kiújuljon. Ezek közé tartozik a kiegyensúlyozott táplálkozás és a kiváltó okok kezelése. A B-vitamin-kiegészítők rendszeres fogyasztása és a rendszeres testmozgás szintén segíthet. További intézkedések lehetnek a stressz, a dohányzás és a túl sok alkoholfogyasztás elkerülése.
Ha jelentkezik Önnél a fájdalom, zsibbadás vagy izomgyengeség, forduljon neurológus szakorvosainkhoz bizalommal.
Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.
Nálunk a bizalom presztízskérdés!
Az Alzheimer-kór és tünetei
Az Alzheimer-kór egy progresszív neurológiai betegség, amely az agy zsugorodását (sorvadását) és az agysejtek pusztulását okozza. Ez a demencia leggyakoribb oka – a gondolkodás, a viselkedés és a szociális készségek folyamatos hanyatlása, amely befolyásolja a személy önálló működésre való képességét.
A betegség korai jelei közé tartozik a közelmúltbeli események vagy beszélgetések elfelejtése. Előrehaladtával az Alzheimer-kórban szenvedő személynél súlyos memóriakárosodás alakul ki, és elveszíti a mindennapi feladatok elvégzésének képességét.
A gyógyszerek átmenetileg javíthatják vagy lassíthatják a tünetek előrehaladását. Ezek a kezelések néha segíthetnek maximalizálni a funkciókat és egy ideig fenntartani a függetlenséget.
Nincs olyan kezelés, amely gyógyítja ezt a kórt vagy megváltoztatja a betegség folyamatát az agyban. A betegség előrehaladott stádiumában az agyi funkciók súlyos csökkenéséből eredő szövődmények – például kiszáradás, alultápláltság vagy fertőzés – halálhoz vezethetnek.
A memóriavesztés az Alzheimer-kór legfontosabb tünete. A korai jelek közé tartozik a közelmúltbeli eseményekre vagy beszélgetésekre való emlékezés nehézsége. A betegség előrehaladtával a memóriazavarok súlyosbodnak, és egyéb tünetek is kialakulnak.
A korai fázisban még a személy tudatában lehet annak, hogy nehezen emlékszik dolgokra és nehezen szervezi a gondolatait. Egy családtag vagy barát nagyobb valószínűséggel veheti észre, hogy a tünetek súlyosbodnak.
Mindenkinek vannak alkalmi memóriazavarai, de az Alzheimer-kórral járó memóriavesztés tartósan fennáll és súlyosbodik, ami kihat a munkahelyi vagy otthoni működésre.
Az Alzheimer-kórban szenvedők:
- állításokat és kérdéseket ismételgetnek újra és újra
- elfelejtenek beszélgetéseket, találkozókat vagy eseményeket, és később nem emlékeznek rájuk
- rendszeresen rosszul helyezik el a tárgyaikat, gyakran logikátlan helyekre téve azokat.
- eltévednek az ismerős helyeken
- elfelejtik a családtagok és a mindennapi tárgyak nevét
- nehezen találja meg a megfelelő szavakat a tárgyak azonosításához, a gondolatok kifejezéséhez vagy a beszélgetésekben való részvételhez
Az Alzheimer-kór következtében csökken az ésszerű döntések és ítéletek meghozatalának képessége a mindennapi helyzetekben. Például a személy rossz vagy jellegtelen döntéseket hozhat a társas érintkezés során, vagy az időjárásnak nem megfelelő ruhát viselhet. Nehéz lehet hatékonyan reagálni a mindennapi problémákra, például a tűzhelyen égő ételre vagy váratlan vezetési helyzetekre.
Az egykor rutinszerű, egymást követő lépéseket igénylő tevékenységek, például egy étkezés megtervezése és elkészítése nehézségekbe ütközik. Az előrehaladott Alzheimer-kórban szenvedők gyakran elfelejtik, hogyan kell elvégezni az olyan alapvető feladatokat, mint az öltözködés és a fürdés.
Az agyi változások hatással lehetnek a hangulatra és a viselkedésre. A problémák közé tartozhatnak:
- Depresszió
- Apátia
- Társadalmi visszahúzódás
- Hangulatváltozások
- Bizalmatlanság másokkal szemben
- Ingerlékenység és agresszivitás
- Változások az alvási szokásokban
- Kóborlás
- Gátlások elvesztése
- Téveszmék, például azt hiszi, hogy elloptak valamit.
Számos fontos készség hosszabb ideig megmarad, még akkor is, ha a tünetek romlanak. A megőrzött készségek közé tartozhat az olvasás vagy könyvhallgatás, a mesélés és visszaemlékezés, az éneklés, a zenehallgatás, a tánc, a rajzolás vagy a kézműveskedés.
Ezek a készségek azért maradhatnak meg hosszabb ideig, mert az agynak a betegség lefolyása során később érintett részei irányítják őket.
Ha azt látja, hogy családtagjánál jelentkeznek az Alzheimer-kór tünetei, forduljon neurológus szakorvosainkhoz bizalommal!
Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.
Nálunk a bizalom presztízskérdés!
Arcidegzsába kezelése
Leggyakrabban intenzív áramütéshez hasonlóként írják le azt az arcfájdalmat ami rendszerint 1-2 másodpercig tart, és az arcidegzsába okozza. Az áramütésszerű idegfájdalmakat neuralgiform fájdalomnak nevezik, a trigeminus neuralgia jellemzője a homlokot, arcot és állkapcsot beidegző V. agyideg három ága valamelyikének területén jelentkező, féloldali neuralgiform fájdalom.
Ez egy ritka fájdalom-szindróma, ami 10.000 emberből egyet érint. Legjellemzőbb az előfordulása 50 éves kor felett, de leggyakrabban idős korban jelentkezik.
Legtöbb esetben a fájdalom az arc egyik felén jelentkezik csak. Előidézhető a szájüreg vagy az arc bizonyos pontjainak megérintésével, de kiválthatja beszéd, fogmosás, rágás, vagy borotválkozás is.
Az arcidegzsába felismerése nem okoz problémát, mivel ez egy nagyon jellegzetes fájdalom. A betegség diagnózisa ideggyógyászati vizsgálaton alapszik, nem igényel semmilyen eszközös vagy laboratóriumi vizsgálatot. Amennyiben azonban a neurológiai vizsgálat vagy a betegségtörténet felveti, hogy az arcidegzsába hátterében agyi betegség vagy érelváltozás állhat, koponya MRI (mágneses rezonancia alapú számítógépes rétegvizsgálat) illetve angiographia elvégzése indokolt.
Kezelése során az arcfájdalom megelőzése és intenzitásának mérséklése a cél, amit legtöbbször epilepszia gyógyításában használt gyógyszerekkel érnek el. Ha ez a kezelés nem éri el a kívánt hatást, szóba jöhet az V. agyideg elroncsolása illetve az érrendellenesség megszüntetése, amelyet idegsebészek végeznek el.
Ha jelentkezik Önnél az arcidegzsába, keresse neurológus szakorvosainkat bizalommal.
Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.
Nálunk a bizalom presztízskérdés!
A Parkinson-kór tünetei
A Parkinson-kór a központi idegrendszer degeneratív megbetegedése, amely jellemzően idősebb felnőtteket érint. A betegséget remegés, merevség, lassú mozgás és egyensúlyzavar jellemzi. Ez a kór legyengítő állapot lehet, és tünetei jelentősen befolyásolhatják az egyén életminőségét. Bár ez a kór nem gyógyítható, léteznek olyan kezelések, amelyek segíthetnek a tünetek kezelésében.
A Parkinson-kór tünetei fokozatosan jelennek meg. Gyakran az egyik kéz enyhe reszketése keletkezik a test merevség-érzésével. Idővel egyre több tünet jelenik meg, és egyes embereknél demencia alakul ki. A korai tünetei között vannak a következők:
- mozgás-problémák, például reszketés
- koordinációs és egyensúlyi zavarok, mely miatt a beteg leejt dolgokat, vagy elesik
- az érzések és a szaglás elvesztése
- alvászavarokhoz vezető nyugtalan lábak
- hang remegése vagy gyenge hang
- járás változások, a beteg enyhén előre hajlik, vagy csoszogva jár
- rögzült arckifejezés az arcizmokat ellenőrző idegek elváltozásai miatt
- kevésbé olvasható és gyenge kézírás
A tünetek egyénenként változnak, attól függően, hogy az agy mely területét érinti a betegség.
A Parkinson-kór kezelésének első vonala a gyógyszeres kezelés. Ez segíthet a tünetek, például a remegés és a merevség ellenőrzésében, de nem gyógyítja a betegséget.
Bizonyos esetekben műtétet lehet alkalmazni a bizonyos tüneteinek kezelésére, ha a gyógyszerek hatástalanok vagy nemkívánatos mellékhatásokat okoznak. A fizikoterápia szintén fontos része a kezelésének. A gyógytornász a pácienssel együtt dolgozhat a mobilitás és az egyensúly javításán.
A Parkinson-kór tünetei megnehezíthetik az olyan egyszerű feladatok elvégzését is, mint a lépcsőmászás vagy a szobán való átkelés, ezért a fizikoterápia különösen hasznos ezekben az esetekben.
Ha Önnél, vagy családjában előfordulnak a tünetek, keresse bizalommal neurológus szakorvosainkat bizalommal!
Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon kérhet.
Nálunk a bizalom presztízskérdés!
Alvási nehézségekkel küzd? - forduljon neurológushoz
Minőségi és mennyiségi szempontból is meghatározó szerepe van az alvásnak, hiszen alapvető létszükséglet a szervezet számára a regenerálódáshoz.
Az alvászavar fennállása miatt, csökkenhet a munkateljesítmény, tűrőképesség, a figyelem, a tanulási- és tűrőképesség, valamint fáradtabbak és ingerlékenyebbek lehetünk. A szellemi leépülés és a testi betegségek kockázata is fokozódhat a tartósan kimerült állapot miatt.
Az alábbi tünetek alvászavarra utalhatnak:
- Nehezen alszik el
- Ha fáradtabban ébred fel, mint ahogy lefeküdt, pedig átaludta az éjszakát
- Napközben is szinte bármikor el tudna aludni, vagy el is alszik hosszabb-rövidebb időre
- Gyakran és hangosan horkol
- Gyakran felébred, nehezen alszik vissza
- Egyre nehezebben tud koncentrálni és egyre gyakrabban felejt el dolgokat
Hátterében állhat valamilyen gyógyszer mellékhatása, pszichiátriai betegség és a pajzsmirigy túlműködése is. Ezek mellett okozója lehet a helytelen életmód, a túlzott fehérje és cukor bevitele lefekvés előtt.
Alvászavar kialakulásához vezethet a szellemi túlterheltség, felgyülemlett, megoldatlan feladatok, magánéleti problémák: a munkahelyi stressz, éjszakai munka vagy a három műszakos időbeosztás, a családon belüli viták, haláleset feldolgozásának képtelensége.
Számos neurológiai betegség kialakulása, lefolyása során számolnunk kell alvászavarok megjelenésével. Ilyenek az agydaganat, stroke, epilepszia, Parkinson kór és a sclerosis multiplex is.
A nyugtalan láb szindróma az egyik legjelentősebb a neurológiai betegségek között, ami egy éjszaka jelentkező mozgászavar. Ez a láb mozgatására kényszeríti a beteget, mivel kellemetlen érzés jelentkezik a végtagban, ez pedig nehezíti az elalvást, vagy az önkéntelen lábmozgások megzavarják az alvás folytonosságát.
Számos alvás közben jelentkező mozgási, magatartásbeli és vegetatív rendellenesség van még, ami befolyásolhatja az éjszakai pihenést, ezeket összefoglalóan paraszomniáknak nevezik. Ilyen például az alvajárás, az éjszakai felriadás (pavor nocturnus), a lidérces álom, az alvási bénulás, az éjszakai ágybavizelés (enuresis), az éjszakai fogcsikorgatás (bruxizmus), illetve az elalváskor jelentkező paraszomniák, melyek közé például az úgynevezett robbanó fej szindróma, bizonyos testrészek vagy az egész test rángatózása, illetve hallucinációk tartoznak.
Ha Önnél is fennáll az alvászavar bármely tünete, keresse szakorvosainkat bizalommal!
Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.
Nálunk a bizalom presztízskérdés!
Migrénes fejfájás
A gyakran féloldali, lüktető, terhelésre rosszabodó fejfájás általában 4-72 órán keresztűl tart. A migrén esetében rohamokban jelentkező fejfájásról beszélünk, ami egyeseknél félévente egyszer alakul ki, míg másoknál ennél sűrűbben, akár kétszer-háromszor is jelentkezhet havont és két-három napig is eltart. Sok esetben zaj- és fényérzékenységgel, hányingerrel, hányással is jár.
Környezeti tényezők is okozhatják, azonban a legtöbb esetben genetikai adottságok állnak a hátterében. Beindíthatják a rohamokat hormonális hatások is, ezért gyakoribb ez a nőknél.
Az élelmiszerek is okozhatnak migrént, például az érett sajtok, füstölt húsok, szója szósz, hagyma, banán vagy akár az alkoholfogyasztás is.
Az időjárás-változás is okozhat migrént, a frontérzékenység miatt. Beindíthat rohamot a rendszertelen evés, sportolás hiánya, stressz, alváshiány és a nyaki merevség is.
A betegség diagnózisa akkor állítható fel, ha a hányinger-hányás, fény- és hangérzékenység párosból legalább az egyik jelen van.
A migrén, nem szteroidos gyulladáscsökkentőkkel nagyon ritkán csillapítható. Migrén esetén a fő kiváltó ok nem gyulladás, hanem a fájdalomérző- és az idegrendszer kóros aktiválódása. A panaszt kifejezetten migrénre való – jellemzően triptán hatóanyagú – gyógyszerekkel lehet csupán enyhíteni. Ezeket minél hamarabb, már a roham legelején be kell venni, mert csak úgy lehet megelőzni, hogy a panaszt okozó káros anyagok felszabaduljanak az agyban.
A gyógyszerek mellett fontos figyelni az életmódra is, kerülni azokat a provokáló faktorokat, amelyek a migrénes rohamot beindítják. Ez azért fontos, mert korlátlanul a gyógyszereket sem lehet szedni.
Mivel a migrénre való hajlam genetikai adottság, megszüntetni nem lehet, de a rohamok életmódváltással és odafigyeléssel ritkíthatók, migrénspecifikus gyógyszerekkel pedig jól kezelhetők.
Ha Önnél is jelentkeznek a migrénre utaló jelek, keresse neurológus szakorvosainkat bizalommal!
Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.
Nálunk a bizalom presztízskérdés!
