A mellhártyagyulladás tünetei és kezelése
A mellhártyagyulladás olyan állapot, amelyben a mellhártya – két nagy, vékony szövetréteg, amely elválasztja a tüdőt a mellkasfaltól – begyullad. Éles mellkasi fájdalmat okoz, amely légzés közben súlyosbodik.
Az egyik mellhártyaszöveti réteg a tüdő külső oldalát öleli körül, a másik a mellkas belső falát béleli. E két réteg között egy kis tér található, amely általában nagyon kis mennyiségű folyadékkal van kitöltve. Ezek a rétegek úgy viselkednek, mint két darab sima szatén, amelyek egymás mellett siklanak, lehetővé téve, hogy a tüdő táguljon és összehúzódjon légzés közben.
Ha mellhártyagyulladása van, ezek a szövetek megduzzadnak és begyulladnak. Ennek következtében a mellhártyabélés két rétege úgy dörzsölődik egymáshoz, mint két darab csiszolópapír. Ez fájdalmat okoz be- és kilégzéskor. Ez fájdalom enyhül vagy megszűnik, ha visszatartja a lélegzetét.
A mellhártyagyulladás kezelése magában foglalja a fájdalomcsillapítást és az ok kezelését.
A mellhártyagyulladás jelei és tünetei a következők lehetnek:
- Mellkasi fájdalom, amely súlyosbodik, amikor levegőt vesz, köhög vagy tüsszent
- Légszomj – gyakran a be- és kilégzés korlátozására irányuló próbálkozásoktól
- Köhögés – csak bizonyos esetekben
- Láz – csak néhány esetben
A mellhártyagyulladás okozta fájdalom súlyosbodhat a felsőtest mozgatásával, és átterjedhet a vállakra vagy a hátra.
Különböző állapotok okozhatnak mellhártyagyulladást. Az okok közé tartoznak:
- Vírusfertőzés, például influenza
- Bakteriális fertőzés, például tüdőgyulladás
- Gombás fertőzés
- Autoimmun betegség, például reumás ízületi gyulladás vagy lupusz
- Tüdőrák a mellhártya felszínének közelében
- Tüdőembólia
- Tuberkulózis (TBC)
- Bordatörés vagy trauma
- Bizonyos örökletes betegségek, például sarlósejtes betegség
- Bizonyos gyógyszerek
Diagnózis
Az egészségügyi szolgáltató valószínűleg az Ön kórtörténetének megkérdezésével és fizikális vizsgálattal kezdi, amely magában foglalja a mellkasának sztetoszkóppal történő meghallgatását.
Annak megállapítására, hogy mellhártyagyulladása van-e, és az okok azonosítására javasolhatják:
- Vérvizsgálat. A vérvizsgálat megállapíthatja, hogy van-e fertőzése. Más vérvizsgálatok kimutathatnak autoimmun betegséget, például reumás ízületi gyulladást vagy lupuszt. Ezekben a betegségekben a mellhártyagyulladás lehet az első jel.
- Mellkasröntgen. A mellkas röntgenfelvétel megmutathatja, hogy a tüdeje teljesen felfúvódott-e, vagy ha levegő vagy folyadék van a tüdő és a bordák között.
- Számítógépes tomográfia (CT) vizsgálat. Ezek a részletes képek megmutathatják a mellhártya állapotát, valamint azt, hogy a fájdalomnak vannak-e más okai, például vérrög a tüdőben.
- Ez a képalkotó módszer nagyfrekvenciás hanghullámokat használ, hogy pontos képeket készítsen a testében lévő struktúrákról. Az ultrahangvizsgálat alkalmas lehet annak megállapítására, hogy van-e mellhártyagyulladása.
- Elektrokardiogram (EKG). Ezt a szívmonitorozó vizsgálatot javasolhatják, hogy kizárjanak bizonyos szívproblémákat a mellkasi fájdalmának okaként.
Kezelés
A mellhártyagyulladás kezelése elsősorban a kiváltó okra összpontosít. Ha például bakteriális tüdőgyulladás az ok, antibiotikumot lehet felírni a fertőzés kezelésére. Ha az ok vírusfertőzés, a mellhártyagyulladás magától is elmúlhat.
A mellhártyagyulladással járó fájdalmat és gyulladást általában nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel, például ibuprofénnel kezelik. Alkalmanként az orvosa szteroid gyógyszereket írhat fel.
A kezelésének kimenetele a kiváltó ok súlyosságától függ. A mellhártyagyulladást okozó állapot korai diagnózisa és kezelése segíthet abban, hogy jobban érezze magát. Az októl és az állapottól függően teljes gyógyulást érhet el.
Ha légzés közben megmagyarázhatatlan, erős mellkasi fájdalmat tapasztal, forduljon pulmonológus szakorvosunkhoz bizalommal!
Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon kérhet.
Nálunk a bizalom presztízskérdés!
A leggyakoribb légúti megbetegedések
Egyes légzőszervi betegségek akutak, mint például egy fertőzés, amely kezeléssel javul, míg mások krónikusak vagy krónikussá válnak, és kezelést igényelnek.
A tüdőbetegségek számos típusa okozhat krónikus légzőszervi állapotot. Nehéz lehet megmondani, hogy összességében hány embernek vannak tüdőbetegségei, mivel ezek a betegségek meghatározott állapotokba vannak csoportosítva.
Számos genetikai és környezeti tényező vezethet tüdőbetegséghez, de a dohányzás számos légzőszervi megbetegedés legfőbb megelőzhető oka.
Asztma
Az asztma kialakulásának nagyobb a kockázata azoknál, akiknek a családjában asztma, légúti allergia vagy súlyos gyermekkori légúti betegség fordult elő.
Ez krónikus gyulladásos betegség, amely légzési problémákat okoz, amikor a légutak a gyulladás miatt beszűkülnek vagy elzáródnak a nyálkától. Az állapot súlyossága egyénenként változik, de a legtöbb ember naponta megelőző gyógyszert szed a tünetek ellenőrzésére és a fellángolások megelőzésére.
Az asztmának számos tünete lehet, többek között:
- Zihálás
- Köhögés
- Szorító érzés a mellkasban
- Légszomj
Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
Ez egy gyűjtőfogalom, amelyet az obstruktív tüdőbetegségek két elsődleges típusának leírására használnak, amelyeket korábban külön-külön osztályoztak: az emfizéma és a krónikus hörghurut.
– Az emfizéma akkor alakul ki, amikor a tüdőben lévő apró légzsákok károsodnak és kevésbé rugalmasak lesznek. Ezáltal csökken a léghólyagok képessége az oxigén és más gázok mozgatására a belélegzett levegő és a vér között. Ez oxigénhiányhoz vezethet a vérben és mérgező salakanyagok felhalmozódásához.
– A krónikus hörghurut olyan állapot, amikor a hörgők bélése irritálódik és begyullad. A duzzanat megnehezítheti a légzést és túlzott nyálkatermelést okozhat.
A gyakori tünetek közé tartozhatnak:
- Gyakori vagy krónikus köhögés
- Sok nyálkát termelő köhögés
- Zihálás
- Sikoltó vagy sípoló hang légzés közben
- Légszomj, amely aktivitással rosszabbodik
- Szorító érzés a mellkasában
- Érzékenység a légúti fertőzésekre, például a megfázásra vagy az influenzára
- Fogyás
- Gyengeség
- Duzzanat a lábakban és a lábfejekben
- Ajkai vagy körmei kékes árnyalata
Cisztás fibrózis
A cisztás fibrózis (CF) egy genetikai betegség. Légzési és emésztési problémákat is okozhat, mivel a betegség következtében a szervezetben lévő nyálka nagyon sűrűvé válik.
Bár a betegség több szervet is érinthet, a tüdőben általában speciális problémákat okoz, például a sűrű nyálkából eredő elzáródásokat, amelyekben káros baktériumok rekednek, és fertőzésekhez vezetnek.
Mivel a cisztás fibrózis a test számos részét érintheti, a tünetek széles skálája alakulhat ki, mint például:
- Nem múló köhögés
- Sűrű nyálkát vagy vért termelő köhögés
- Zihálás
- Légszomj
- Gyakori légúti vagy orrmelléküreg-fertőzések
- Orrpolipok
- Lassú növekedés gyermekkorban vagy gyenge súlygyarapodás
- Székrekedés
- Zsíros vagy bűzös széklet
Tüdőrák
A tüdőrák az egyik leggyakoribb ráktípus. A cigarettázás – mind a közvetlen, mind a passzív dohányzás – a tüdőrák egyik legnagyobb kockázati tényezője.
A tüdőrák fokozatosan és gyakran tünetmentesen alakulhat ki. Ha mégis megjelenik, a tünetek a következők lehetnek:
- Mellkasi fájdalom
- Krónikus köhögés
- Nehézlégzés
- Zihálás
- Rekedtség
- Fogyás
- Fáradtság vagy gyengeség
- Nyelési nehézség
- Véres váladékot termelő köhögés
- Duzzanat az arcon vagy a nyakon
Tuberkulózis
A tuberkulózis a mycobacterium tuberculosis által okozott bakteriális tüdőbetegség. Világszerte több mint 1,8 milliárd ember szenved tuberkulózisban, de a betegség csak 10 millió embernél tekinthető aktívnak.
Az erős immunrendszerrel rendelkező emberek néha a betegség inaktív formáját, az úgynevezett látens tuberkulózist hordozzák. A gyengébb immunrendszerű embereknél a baktérium a tüdőszövetet támadja meg. A baktérium a test más részein is elterjedhet és károsodást okozhat.
Számos légúti betegségnek vannak közös tünetei, például a tartós köhögés. Bizonyos tünetek azonban csak az egyik vagy másik betegségre jellemzőek. Például az éjszakai izzadás általában a tuberkulózisban szenvedőknél jelentkezik.
A tuberkulózis egyéb tünetei közé tartoznak:
- Három hétnél hosszabb ideig tartó köhögés.
- Fogyás
- Rossz étvágy
- Vért vagy váladékot felhajtó köhögés
- Gyengeség
- Fáradékonyság
- Láz
- Éjszakai izzadás
Tüdőgyulladás
A tüdőgyulladás általános diagnózis. Bár különböző típusai vannak, a tüdőre gyakorolt hatás módja mindegyikben hasonló.
A tüdőgyulladásnál egy vírus, baktérium vagy más fertőző ágens hatására a tüdőben lévő apró légzsákok (alveolusok) folyadékkal vagy gennyel telnek meg. Ezek a léghólyagok segítik az oxigén és más gázok cseréjét a belélegzett levegő és a vér között. Amikor ezek a légzsákok megteltek folyadékkal, a szervezet gázcsere-képessége csökken.
A tüdőgyulladás egyes típusainál, például a sétáló tüdőgyulladásnál a tünetek enyhék lehetnek, és nem befolyásolják a mindennapi tevékenységeket. A tüdőgyulladás tünetei azonban súlyosak lehetnek, és bizonyos esetekben kórházi kezelést igényelnek.
Gyakori tünetei:
- Láz
- Hidegrázás
- köhögés, amely váladékot termel
- Légszomj
- Mellkasi fájdalom köhögéskor vagy légzéskor
- Hányinger
- Hányás
- Hasmenés
Légúti panaszok esetén, forduljon pulmonológus szakorvosunkhoz bizalommal!
Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon kérhet.
Nálunk a bizalom presztízskérdés!
A hurutos köhögés kezelése
A hurutos köhögés, olyan, ami váladékot hoz fel. Ez az ellentéte a száraz köhögésnek, amely nem termel folyadékot.
Bizonyos esetekben a köhögés típusa segíthet jelezni annak okát.
A köhögés egy reflex, amely a torok vagy a tüdő irritációjára válaszul lép fel. A szervezet így távolítja el az irritáló anyagokat, például a folyadékot és a váladékot.
A hurutos köhögés akkor jelentkezik, amikor a légutakban lévő folyadék kiváltja a köhögési reflexet.
A köhögés számos okból jelentkezhet, mint:
- légúti fertőzések
- krónikus tüdőbetegségek
- szívbetegség
Tünetei lehetnek:
- légszomj
- zihálás
- buborékos, pukkanó vagy zörgő hangok, úgynevezett “recsegés”.
- rózsaszínes színű váladék
A különböző betegségfolyamatok különböző módon hatnak a tüdőre. A hurutos köhögés azt jelzi, hogy folyadék van a légutakban.
A hurutos köhögés néhány tipikus oka a következő:
Légúti fertőzés – ezek különböző típusai vezethetnek a váladék mennyiségének növekedéséhez, többek között:
- a nátha
- akut hörghurut
- tüdőgyulladás
A légúti fertőzés egyéb lehetséges tünetei lehetnek:
- torokfájás
- láz vagy hidegrázás
- fáradtság
Bronchiectasis – a hörgők a tüdőbe és a tüdőből kifelé szállítják a levegőt. Ez olyan állapot, amelyben a hörgők felszíni szövete vastag, petyhüdt és hegesedik, és a krónikus gyulladás következtében a csövek átmérője kiszélesedik. Ez túlzott nyálkatermelést eredményez, ami hurutos köhögést válthat ki. A túlzott nyálkatermelés, amely a hörgőkben való felgyülemléshez vezet, növeli a tüdőfertőzés kockázatát is.
Tünetei:
- zihálás
- légszomj
- fáradtság
- vér vagy véres váladék felköhögése
- mellkasi fájdalom
- ízületi fájdalom
- az ujjbegyek bütykösödése
A hurutos köhögés elnyomása helyett a kezelése általában a köhögés hatékonyságának javítására irányul, ezáltal segítve az embereket a légutak tisztításában.
Más kezelések célja a torok hátsó részében lévő váladék és a kapcsolódó irritáció eltávolítása.
Ha a köhögés hátterében valamilyen betegség áll, az orvos az adott betegségre specifikus kezelést ír elő.
A köptetők és a nyálkaoldók olyan gyógyszerek, amelyek hígítják a nyálkát és kevésbé ragacsossá teszik azt. Ez megkönnyíti a köhögést. Ezek a gyógyszerek azoknál az embereknél működnek a legjobban, akiknek hurutos köhögésük van, de nehezen tudják felszedni a váladékot.
A légúti tisztító eszközök, például az oszcilláló pozitív kilégzési nyomást (PEP) alkalmazó készülék, nyomást és rezgést használnak, hogy kilégzés közben segítsenek a váladékot eltávolítani a légutakból. Ez segít javítani a köhögés hatékonyságát.
A sós vízzel való gargalizálás egy egyszerű házi gyógymód, amely segíthet a hurtos köhögés enyhítésében. A sós víz csökkentheti a torok hátsó részében lévő nyálkát, ezáltal csökkentve a köhögés szükségességét.
Mindenképp ajánlott orvoshoz fordulni, ha a köhögés mellett az alábbi tünetek bármelyikét tapasztalják:
- bűzös szagú váladék
- zöld, sárga vagy rózsaszínes színű váladék
- vér köhögése
- duzzanat a lábakban, lábfejekben vagy bokákban
- néhány napnál hosszabb ideig tartó nedves köhögés
- jelentős láz vagy hidegrázás
Keresse pulmonológus szakorvosunkat bizalommal!
Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.
Nálunk a bizalom presztízskérdés!
A tüdőrák tünetei - Milyen jelekre figyeljünk?
Ez az egyik leggyakrabban előforduló daganattípus, és bár a dohányzásnak óriási szerepe van a kialakulásában, nem csak azoknál jelenhet meg akik cigarettáznak.
Alattomosnak tartják, mert a korai stádiumban gyakran nincsenek nyilvánvaló tünetei, de hajlamos áttétképződésre, és gyakran csak akkor derítik ki, amikor a betegek már gyógyíthatatlanok.
A tüdőrák figyelmeztető tünetei:
- A krónikus köhögés (ami 3 hétnél tovább tart) anélkül, hogy a hátterében más fertőzésre utaló tünetek is lennének. E mellet sokszor a karokba vagy a vállba is tapasztalható kisugárzó mellkasi fájdalom.
- Ha vért köhög fel a beteg, vagy véres a köpete, az is aggodalomra adhat okot.
- A lélegzetvétel lehet sípoló, mivel a levegő útját elzárja valami, vagy gyulladás miatt a légutakba. Ezek lehetnek az allergia vagy az asztma tünetei is, azonban ha ilyen megbetegedésről nincs tudomásunk, és ez hosszabb ideig áll fenn, mindenképpen javasolt orvoshoz fordulni.
- A tüdőbetegek 90%-nál jelentkezik a légszomj, mivel ilyen esetben nem jut elég oxigén a szervezetbe, ezt okozhatja a tüdőben lévő tumor, elzáródott légutak vagy a felgyülemlett folyadék.
- Komoly mellkasi- és hátfájdalom is felléphet nevetés, köhögés vagy mély lélegzetvétel során.
- Könnyebben és gyakrabban alakulnak ki fertőzések, mivel a daganat elzárhatja a légutak egy-egy részét, és a gyógyszerek is nehezebben jutnak el az adott helyre, ami pedig nehezen gyógyuló és kezelésre nem javuló betegségeket eredményezhet.
- A rekedtség meglehetősen gyakori tünet, amelyet a hangszalagok és a környező területek gyulladása és irritációja okoz. Okozhatja még fertőzések, allergia, reflux betegség, de néha daganat is, mert ilyenkor a kialakuló daganatok összenyomhatják, irritálhatják a hangszálakat, sőt az azokat irányító idegeket is.
- A szervezet oxigénhiánya a kéz- és lábkörmök alakjának és állapotának megváltozásával nyilvánul meg, például a körömágy megpuhul, érzékennyé és törékennyé válik, valamint maguk a körmök megemelkednek és lefelé hajlanak. Ez a tünet a tüdődaganatban szenvedők körülbelül 30 százalékánál jelentkezik, de más tüdő- vagy keringési problémák is okozhatják.
A rendszeres szűrővizsgálatoknak nagyon fontos szerepük van abban, hogy a betegséget időben felfedezzék, azoknak pedig, akiknek a családjában már előfordult tüdőrákos eset, akik dohányfüstnek vagy egyéb káros gázoknak vannak kitéve, mindenképpen érdemes odafigyelni az esetleges figyelmeztető jelekre!
Amennyiben bármilyen tünet jelentkezik Önnél, vagy családtagjánál, keresse szakorvosainkat bizalommal!
Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.
Nálunk a bizalom presztízskérdés!
COPD - krónikus tüdőbetegség - tünetei és kezelése
A COPD a krónikus obstruktív tüdőbetegség (vagy hörghurut-emfizéma) rövidítése, a légzőrendszer lassan és fokozatosan súlyosbodó, lényegében visszafordíthatatlan betegsége.
A légutak túlreagálása és a tüdőszövet krónikus gyulladása okozza. A gyulladás akadályozza a légáramlást, ami számos tünethez vezet, többek között légszomjhoz, mellkasi szorító érzéshez és a felületes alvás miatti gyakori éjszakai ébredéshez.
Jellegzetes tünet a nehézlégzés, amely a betegség súlyosbodásával már nem kizárólag fizikai terhelés közben lép fel, hanem idővel állandósul. Emellett jellemző:
Sajnos ezek a tünetek azt jelentik, hogy a betegek jelentős erőfeszítés nélkül képtelenek részt venni a szokásos napi tevékenységekben. A COPD jelentősen csökkenti az életminőséget; az egyén mindennapi életének minden aspektusát befolyásolja. A betegség progresszív, ami azt jelenti, hogy idővel rosszabbodik. A COPD jelenleg nem gyógyítható, ezért a kezelés a tünetek enyhítésére, a progresszió késleltetésére és az életminőség javítására összpontosít. A kezelés számos terápiás lehetőséget foglal magában, beleértve az inhalátorokat (a gyors hatású enyhítés érdekében) és a hosszú hatású hörgőtágítókat (amelyek megakadályozzák a légutak “túlreagálását”). Vannak szájon át szedhető tabletták is, amelyek segíthetnek a tüdőszövet gyulladásán. Ezek azonban néha nehezen tolerálhatók és mellékhatásokat, például álmosságot és szájszárazságot okozhatnak.
Sok embernek jelentősen csökkentenie kell aktivitási szintjét, hogy alkalmazkodni tudjon a tünetekhez, ami az elszigeteltség és a depresszió érzéséhez vezet. Jelenleg nincsenek olyan gyógyszerek, amelyeket kifejezetten a COPD-ben fellépő gyulladás kezelésére fejlesztettek volna ki; a jelenlegi gyógyszeres terápiák általában a légutak túlreagálásának szabályozására összpontosítanak.
A gyulladáscsökkentő gyógyszerek az asztma bizonyos altípusaira rendelkezésre állnak, és hasznosak lehetnek a COPD bizonyos aspektusainak kezelésében, de nem a betegség fő jellemzőjét célozzák meg: a krónikus tüdőgyulladást. A betegség kiváltó okát kezelő új terápiás megközelítések kutatása az elmúlt évtizedben lendületet vett, és egy izgalmas új megközelítés az immunellenőrzési pontgátlók alkalmazásán alapul. Ezek a gyógyszerek blokkolják azokat az “útakadályokat”, amelyek megakadályozzák, hogy a szervezet saját immunrendszere megtámadja a beteg sejteket, és ezáltal csökkentik a tüdőszövetben a gyulladást, ami potenciálisan lehetővé teszi a normális alvásminták helyreállítását.
Amennyiben tapasztalja a COPD tüneteit, forduljon pulmonológus szakorvosunkhoz bizalommal!
Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.
Nálunk a bizalom presztízskérdés!
Az asztma okai és kezelése
Mára a magyar lakosság 8%-át érinti az asztma, ez az arány pedig rohamosan nő. Kutatások eredményei azt mutatják, hogy családi halmozódásból ered. A súlyos asztma kialakulásában kifejezetten veszélyeztetettek a nem megfelelően kezelt szénanáthások.
Az asztma a légutak betegsége, azonban pontos oka nem ismert. Kialakulásában genetikai érintettség és környezeti tényezők is szerepet játszanak. Elsősorban a fiatalkorúak érintettek, az esetek kétharmada allergiás eredetű. A leggyakoribb kiváltó ok a házi poratka, kutya-macska szőr, gomba-spóra, pollen, de léteznek felnőttkori, 40 év után jelentkező formák is, amelyekre nem jellemző az allergiás háttér.
A tüdőbe vezető főbb légutak krónikus gyulladásos megbetegedése. A hörgők simaizomzata felszaporodik és a tüdőben található sejtek fölös mennyiségben termelnek nyákot, így tovább fokozva a légutak szűkületét. A tünetek a nehézlégzéstől kezdve súlyos légzési elégtelenségig terjedhetnek. Egyes esetekben a légzés annyira nehezítetté válhat, hogy az asztmás roham az életet veszélyeztetheti.
Az asztmát kiváltó tényezők:
- allergének
- vírusok
- megerőltető testmozgás
- hideg levegő
- szmog
- füst
Súlyosbító tényezők, rizikófaktorok:
- dohányzás
- elhízás
- öröklött, genetikai tényezők
- vírusos eredetű felsőlégúti megbetegedések
A szakorvos a kivizsgálás során felveszi a pontos anamnézist és az összetett vizsgálat után ad diagnózist, és választja ki a megfelelő terápiát. Az életmódváltás és a kiegészítő terápia, ugyanolyan fontos lehet, mint a gyógyszeres kezelés. Az asztma rendszeres kezelést és szakorvosi felügyeletet igényel. Két alapvető gyógyszertípus áll rendelkezésre: a megelőzés szerei, amelyek az asztma alapjául szolgáló légúti gyulladás csökkentésére szolgálnak, valamint a hörgőtágítók, amelyeket az asztmás tünetek kezelésére használnak.
Ha Önnél is jelentkeznek az asztma jelei, keresse pulmonológus szakorvosainkat bizalommal!
Előjegyzést a +36 42 512 990-es számon tudnak kérni.
Nálunk a bizalom presztízskérdés!
Tüdőfibrózis
A tüdőfibrózis gyakorisága egyre nő a különböző környezeti ártalmak miatt.
Ennek során a tüdő elkezd hegesedni, megvastagodik és merevvé válik – ami légzési nehézségekhez vezet. Hajlamosíthat rá a dohányzás, de megfigyelhető a családi halmozódás és az öröklődés is. A tüdőfibrózis leggyakrabban 50-70 év közötti férfiaknál fordul elő.
Egy ideig nem okoz jellegzetes tüneteket, mivel lappangva kezdődik. A légzés felületessé válik, szaporává, ami terhelésre, de később nyugalmi állapotban is jelentkezik. E mellett sokszor jelentkezhet bizonytalan mellkasi fájdalom, fáradékonyság, ismeretlen eredetű láz, fogyás és a teljesítőképesség csökkenése.
Az esetek majdnem felénél valamilyen ismert tényezőre vezethető vissza, ilyen lehet például a bakteriális lebeny, vagy az influenza okozta tüdőgyulladás. Az is előfordulhat, hogy a tüdőfibrózist valamilyen foglalkozási ártalom okozza (füstök, gőzök, por, hajlakk, gyomirtó).
Viszonylag gyakran megfigyelhető veseelégtelenek és krónikus szívbetegek esetében, ugyanis a tüdővizenyőből fibrózis alakul ki. Tumorok esetében mellkasra kapott sugárkezelés, vagy kemoterápiás szerek is elváltozásokhoz vezethetnek a kötőszövetben.
Kivizsgálás során a tüdőre ráhallgatva hóropogás szerű hang hallható. Jellegzetes kép látható röntgenfelvétel során, ami kiegészülhet mellkas CT vizsgálattal is. A tüdőtérfogat értékeit nézik légzésfunkciós vizsgálat során, hörgőtükrözés során pedig a hörgőrendszer állapotát nézik. A biztos diagnózishoz szövettan, tüdő biopszia vagy hörgőtükrözés is szükséges mindenképp.
A tüdőfibrózis kezelése során mindenképpen tisztázni kell a kiváltó okot, a betegség kiterjedését és az általános állapotot. Ha már ismeretes a tüdőfibrózis oka, először az oki terápia az első (pl. fertőzések kezelése, porok kiiktatása).
A megfelelően alkalmazott kezeléssel a tünetek enyhíthetőek és a folyamat lassítható.
Ha Önnél is jelentkeznek a tüdőfibrózis tünetei, vagy ennek gyanúja áll fenn, keresse fel pulmonológus szakorvosunkat bizalommal!
Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tud kérni.
Nálunk a bizalom presztízskérdés!
