Laktóz és gluténérzékenység tünetei és kezelése
Laktóz és gluténérzékenység tünetei és kezelése
Ugyan Magyarországon nem készült még reprezentatív felmérés a laktóz-intolerancia előfordulásáról, a tapasztalatok és a népesség nagyarányú ázsiai eredete alapján az feltételezhető, hogy felnőtt korban legalább 30-40 százalék érintett.
A gluténérzékenység (cöliákia) a lakosság 1-2%-át érinti, de csak minden 10. ember tud a betegségéről és sokakat csak akkor diagnosztizálnak, amikor a cöliákia szövődményei már kialakultak és az okokat kezdik keresni. Ezért is fontos a családszűrés: ha van a családban cöliákiás, akkor a gyerekeket, szülőket, nagyszülőket is ki kell vizsgálni.

A laktóz- és a gluténérzékenység akár felnőttkorban is megjelenhet, ezek sokszor puffadással, hasmenéssel, hasi diszkomforttal és gázképződéssel is járhat. Azonban két teljesen más emésztőrendszeri problémáról beszélünk.
Akkor beszélünk laktóz-intoleranciáról, ha a vékonybélben a tejcukor lebontására képes laktáz enzim részlegesen vagy teljesen hiányzik.
A laktóz-intolerancia oka szerint több formát különböztethetünk meg:
- Az elsődleges hiány – azaz az újszülöttkori – életre szóló rendellenesség. A veleszületett (öröklődő) forma ritka. Ennek gyakoribb az elsődleges egy későbbi formája, amikor a laktáz aktivitása fokozatosan elmúlik. Általában 2 éves korban kezdődik és leghamarabb 6 és 40 éves kor között bármikor megmutatkozhat és panaszokat okoz.
- A másodlagos laktózhiány sokszor a vékonybelek nyálkahártyájának sérülése miatt következik be. Legtöbbször, akár egy fertőzés okán, gyomor-bélhurut következménye. A másodlagos laktázhiány nem genetikai eredetű.
- Fizikális vizsgálattal puffadás, hasi érzékenység tapasztalható. Ha gócos fájdalmak jelentkeznek, megfigyelésre van szükség, mert húzódhat mögött sebészetileg gyógyítható betegség is.
- Laboratóriumi vizsgálatok során a székletből laktóz mutatható ki. A széklet normális esetben teljesen szénhidrátmentes. A széklet vegyhatása savas a tejsavas erjedés következtében.
- Terheléses-megvonásos próbák esetén, a tej kiiktatása történik a táplálékból, ez által a tünetek megszünhetnek – ismételt laktóz bevitelre a tünetek kiújulnak. Azonban ez a próba nem elég a pontos diagnózishoz, mivel a tünete mögött tejallergia is lehet.

A lisztérzékenység, más néven cöliákia, a laktóz-intoleranciával szemben egy téves immunreakció, melyet a gabonafélékben (búzában, rozsban, árpában) megtalálható glutén a vált ki.
A cöliákia egy autoimmun betegség, ennek során a szervezet a gluténre antitestek termelődésével reagál, károsodnak a vékonybél bélbolyhai és felszívódási zavar alakul ki. A cöliákia a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, kezelési módja az élethosszig tartó teljes gluténmentes diéta, amely hatására a bélbolyhok idővel regenerálódnak és a betegség tünetei megszűnnek.
Életkor szerint eltérőek lehetnek a tünetek:
- Csecsemőkorban ennek főbb tünetei a hasi fájdalmak és a hasmenés. Az első tünetek rendszerint a glutén tartalmú ételek bevezetését követően pár hónappal jelentkeznek.
- Gyerekkorban ugyancsak sajátos tünete lehet a hasfájás, fokozott gázképződés, hasmenés, valamint súlycsökkenés.
- Felnőttkorban ezen tüneteket gyakran kísérheti puffadás. Gyakori, hogy a cöliákia felismerésére már csak a tápanyag-, ásványianyag-hiány okozta állapotok kapcsán kerül sor.

Ha Ön is hasonló problémákat tapasztal, keresse bizalommal gasztroenterológus szakorvosainkat!
Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon kérhetnek!
Nálunk a bizalom presztízskérdés!
Milyen tünetek esetén gondoljunk refluxra?
Milyen tünetek esetén gondoljunk refluxra?
Magyarországon minden második ember gyomorégéssel küzd, akár rendszeresen, akár rendszertelenül. Ez a reflux legjellemzőbb tünete, amely a felhas környékén, a szegycsont mögött keletkező fájdalom, égő- vagy nyomásérzés. Ez az érzés legtöbbször étkezés után kis idővel jelentkezik, vagy lefekvés után a fekvő testhelyzet fokozhatja, mivel ilyenkor könnyebben áramlik vissza az étkezés után termelt savas gyomortartalom a nyelőcsőbe, mivel a nyelőcső záróizma nem működik megfelelően.

A gyomorégés jellemző tünetei alapján, gondolhatják, hogy könnyű a reflux felismerése, azonban sokszor nem minden panasz figyelhető meg együttesen.
Ha refluxról beszélünk, gyakran a gyomorégés mellett jelentkezhetnek más panaszok is, melyek a teljes emésztőrendszert érintik a szájüregtől a bélrendszerig, mint a savanyú íz a szájban, a torokban jelentkező maró érzés, vagy akár nyelvégés és fokozott nyálképződés. Sokszor előfordulhat a böfögés, émelygés, hányinger és akár a csuklás is, de sokaknál a hasi puffadás vagy a korai teltségérzés jelenthet gondot.
Fontos lehet azt is végig gondolni, ha ezek a panaszok jelentkeznek vagy felerősödnek, hogy az adott periódusban mennyi stressz érte, vagy milyen más panaszai jöttek elő. A reflux tüneteinek fokozódása gyakrabban figyelhető meg feszültebb időszakokban.
Ha Ön is hasonló tüneteket tapasztal, keress bizalommal gasztroenterológus szakorvosainkat!
Kérjen időpontot a +36 42 512 990-es telefonszámon!
Nálunk a bizalom presztízskérdés!
Mik a reflux tünetei?
Mik a reflux tünetei?
Felmérések azt bizonyítják, hogy Magyarországon minden második ember gyomorégéssel küzd, akár rendszeresen, akár rendszertelenül. A lakosság 20-40%-ában jelentkeznek a kórkép gyanúját felvető tünetek. Ezek csak becsült adatok, az azonban biztos, hogy e betegek száma szerte a világon évről évre növekszik. A megbetegedésre hajlamosabbak lehetnek azok az emberek, akik dohányoznak, túlsúlyosak, esetleg mozgásszegény életmódot folytatnak.

A reflux betegség a tápcsatorna felső szakaszának összetett működési zavara, ennek eredményeként a gyomorsavakkal és emésztőnedvekkel elkeveredett gyomor- és nyombél-tartalom, a refluxátum, ellentétesen halad a normális iránnyal, azaz felfelé visszajut a nyelőcsőbe, ahol kellemetlen tüneteket és végső esetben szervi elváltozásokhoz, nyálkahártya-gyulladáshoz is vezet. Legnyilvánvalóbb tünete a rendszeres, vagy gyakori gyomorégés, illetve a szegycsont mögött jelentkező égő fájdalom.
Milyen tényezők fokozzák a nyelőcső refluxot?
- Dohányzás
- Elhízás
- Alkoholfogyasztás
- Fűszeres, zsíros ételek
- Rendszertelen étkezés, késői, nagymennyiségű vacsora
- Édesség, Kávé, Szénsavas italok
- Hasra feszülő, szoros ruházat
- Anatómiai eltérés (pl. rekeszsérv)
- Bizonyos gyógyszerek
Életmódbeli tanácsok:
- az ágyfej megemelése
- testsúlycsökkentés
- a szoros ruházat kerülése
- a LES nyomását csökkentő ételek-italok (fűszerek, zsíros ételek, csokoládé, kávé, alkohol) kerülése;
- étkezések után a fekvő helyzet elkerülése
- a késő esti étkezések elhagyása
- a dohányzás mellőzése
A reflux diagnózisa
A típusos tünetek, azaz a gyomorégés és savas felböfögés heti rendszerességekor a diagnózis rendszerint egyértelműen megállapítható. További vizsgálatokat ebben az esetben egyéb betegségek kizárására végeznek, különösen akkor, ha például vészjelző tünetekről is beszámol a beteg. Vészjelző tünetek esetén ezért szükséges a nyelőcsőtükrözés (endoszkópia).
Ha Ön is hasonló tüneteket tapasztal, keress bizalommal gasztroenterológus szakorvosainkat!
Kérjen időpontot a +36 42 512 990-es telefonszámon!
Nálunk a bizalom presztízskérdés!
Haspuffadás, bélgázok – mik lehetnek a kiváltó okok?
Haspuffadás, bélgázok - mik lehetnek a kiváltó okok?
A haspuffadás az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz, ami alapvetően emésztési zavarból fakad, hátterében azonban számos kiváltó ok állhat. Nemtől, kortól és életmódtól függetlenül ez bárkit érinthet.
A haspuffadásos tüneteket kiváltó okokat három nagyobb csoportba lehet összefoglalni:
Életmódbeli sajátosságok
- Fokozott levegőnyelés, melyet kiválthat a kapkodó étkezés, viselkedészavar, stressz, de akár a gyakori rágógumi használat is.
- Szén-dioxid-felszabadulás, ez szénsavas italok után, valamint a gyomornedv bélben történő semlegesítése során figyelhető meg. A legtöbb esetben a szén-dioxid a bélfalon át felszívódva távozik a tüdőn keresztül, azonban ha valaki máj- vagy szívelégtelenséggel szenved ez egy nehezített folyamattá válik, így felfúvódáshoz vezethet.
- A vastagbélbeni gáztermelés baktériumok által, amit nem emészthető, vagy fel nem szívódó szénhidrátok fogyasztása okoz (pl. puffasztó hatású ételek, laktóz, rostok)


Betegség velejárója a puffadás
- Felszívódási zavarok esetén az emésztőrendszerbe olyan anyagok kerülnek, melyeket a szervezet nem tud normál módon kezelni, így sokszor emésztési problémákban nyilvánul meg a rendellenesség. Ezek lehetnek például a laktózintolerancia, lisztérzékenység.
- Hasnyálmirigy-elégtelenség esetén a tüneteket enzimhiány okozza, amelyek az ételek elfogyasztása után jelentkeznek (hasi fájdalom, puffadás, kellemetlen teltségérzet). Az emésztőenzimek hiánya miatt a szervezet nem tudja megfelelően feldolgozni az elfogyasztott ételeket.
- Egyéb szerveket és szervrendszereket érintő kórképek is előfordulhatnak, amiket haspuffadás kísérhet. Például vesebetegség, pajzsmirigybetegség, valamint nőgyógyászati elváltozások esetén is kísérőtünet lehet a haspuffadás, de cukorbetegek között is gyakori.
Egyéb okok, amik felfúvódást okozhatnak
- Antibiotikumkezelések, melyek után gyakran sérül a bélflóra és ennek következtében fellépnek átmeneti emésztési zavarok (hasfájás, puffadás, hasmenés). Ilyen esetekben ajánlott a bélflóra probiotikummal történő helyreállítása.
- Gyógyszerek mellékhatásaként, például vérnyomáscsökkentők, hasmenés elleni készítmények, vagy cukorbetegségre alkalmazott szerek esetében is jelentkezhet haspuffadás.
- Hormonális okok is gyakran kiválthatják a puffadást, például a menstruáció és a terhesség esetén is gyakori panasz szokott lenni.

Ilyen esetekben ajánlott az étkezési napló vezetése, melybenajánlott feljegyezni, hogy mikor étkezett, mikor jelentkezett a puffadás, mire
enyhül a panasz, valamint az is fontos lehet, hogy történt-e változás aszékelési szokásokban.
Amennyiben Önnél is hasonló tünetek jelentkeznek, de még nem jött rá az okára, keresse gasztroenterolókus szakorvosainkat!
Kérjen időpontot a +36 42 512 990-es telefonszámon!
Nálunk a bizalom presztízskérdés!