Az öregszeműség (presbyopia) a szemnek a közeli tárgyakra való fókuszálási képességének fokozatos csökkenése. Ez az öregedés természetes, gyakran bosszantó velejárója. Általában a 40-es évei elején-közepén válik észrevehetővé, és 65 éves kora körül tovább romlik.
Akkor tudatosulhat, amikor könyveket és újságokat kezd el karnyújtásnyira tartani, hogy el tudja olvasni őket. Egy alapvető szemvizsgálat megerősítheti a diagnózist.
Az öregszeműség fokozatosan alakul ki. A következő jeleket és tüneteket 40 éves kora után észlelheti először:
- Hajlamos távolabb tartani az olvasnivalót, hogy a betűk tisztábbak legyenek.
- Homályos látás normál olvasási távolságban
- Szemfáradtság vagy fejfájás olvasás vagy közeli munka után.
Észreveheti, hogy ezek a tünetek rosszabbak, ha fáradt, vagy ha olyan helyen tartózkodik, ahol gyenge a megvilágítás.
Sokan látnak lebegést és fényvillanásokat, mielőtt a retina leválásának tünetei jelentkeznének. A floaterek olyan foltok, pöttyök és vonalak, amelyek a látómezőben lebegnek. A villanások rövid szikrák vagy villámcsíkok, amelyeket a legkönnyebben csukott szemmel lehet látni. Gyakran a látómező szélén jelennek meg. Az úszók és a villanások nem mindig jelentik azt, hogy retina leválása lesz, de figyelmeztető jelek lehetnek, ezért a legjobb, ha azonnal kivizsgáltatja magát egy orvossal.
Ritka esetekben a retinaleválás figyelmeztetés nélkül történik. A leválás első jele lehet egy árnyék a látás egy részén, amely nem múlik el. Előfordulhat, hogy az oldalsó (perifériás) látás új és hirtelen elvesztése jelentkezik, amely idővel egyre rosszabbá válik.
A retinaleválás diagnosztizálásakor a szemész megvizsgálja a közel- és távollátását (látásélességet) és az oldalsó (perifériás) látást is. Ezek a rutin látásvizsgálatok nem találják meg magát a retinaleválást. De megtalálhatják azokat a problémákat, amelyek retinaleváláshoz vezethetnek, vagy annak következményei lehetnek.
A retina szemfenéktükrözéses ellenőrzése során az orvos rendszerint látja a retina szakadását vagy leválását. Ez a vizsgálat lehetővé teszi számára, hogy egy nagyítóval és fénnyel ellátott eszközzel belelásson a szem hátsó részébe.
Ha a retina szakadása vagy leválása a retinában lévő ereket érinti, akkor vérzés jelentkezhet a szem közepén. Ezekben az esetekben ultrahang segítségével nézik meg a retinát.
Hogyan kezelik a retina leválását?
A retina visszahelyezésének egyetlen módja a műtét. Kezelés nélkül a látásvesztés a kisebbtől a súlyosig terjedhet. Akár vakságig is fajulhat. A látásvesztés néhány órán vagy napon belül bekövetkezhet.
Ez az állapot azonnali ellátást igényel. Az, hogy milyen hamar van szükség műtétre, általában attól függ, hogy a retina leválása eléggé elterjedt-e vagy elterjedhet-e ahhoz, hogy a központi látást befolyásolja.
A kép kialakításához a szem a szaruhártyára és a lencsére támaszkodik, hogy a tárgyakról visszaverődő fényt fókuszálja. Minél közelebb van a tárgy, annál jobban hajlik a lencse.
A szaruhártya a szem világos, kupola alakú elülső felülete. A lencse egy átlátszó szerkezet, amely körülbelül akkora, mint egy M&M’s cukorka. Mindkét struktúra elhajlítja (megtöri) a szemébe belépő fényt, hogy a képet a szem belső hátsó falán található retinára fókuszálja.
A lencse a szaruhártyával ellentétben némileg rugalmas, és az azt körülvevő körkörös izom segítségével képes alakot változtatni. Amikor távolról néz valamit, a körkörös izom ellazul. Amikor valami közeli dologra néz, az izom összehúzódik, lehetővé téve a viszonylag rugalmas lencse görbülését és fókuszálóképességének megváltoztatását.
A presbyopiát a szemlencse megkeményedése okozza, amely az öregedéssel együtt jár. Mivel a lencse egyre kevésbé rugalmas, már nem tudja megváltoztatni az alakját, hogy a közeli képekre fókuszálhasson, ennek eredményeképpen ezek a képek fókuszálatlanul jelennek meg.
Bizonyos tényezők növelhetik a kialakulásának valószínűségét, többek között:
- Az életkor. Az életkor a legnagyobb kockázati tényező. 40 éves kor után szinte mindenkinél jelentkezik valamilyen mértékű presbyopia.
- Egyéb egészségügyi állapotok. A távollátás vagy bizonyos betegségek – például a cukorbetegség, a szklerózis multiplex vagy a szív- és érrendszeri betegségek – növelhetik a korai öregszeműség kockázatát.
- Gyógyszerek. Bizonyos gyógyszerek összefüggésbe hozhatók a korai tünetekkel, beleértve az antidepresszánsokat, az antihisztaminokat és a vízhajtókat.
Alapvető szemészeti vizsgálattal diagnosztizálják, amely magában foglalja a fénytörés felmérését és a szem egészségügyi vizsgálatát.
A fénytörésvizsgálat megállapítja, hogy rövidlátás vagy távollátás, asztigmatizmus vagy presbyopia áll-e fenn. Orvosa különböző műszereket használhat, és megkérheti Önt, hogy több lencsén keresztül nézzen, hogy megvizsgálja a távoli és közeli látását.
Vizsgálat során valószínűleg cseppeket tesznek a szemébe, hogy kitágítsák a pupilláit a szemészeti vizsgálathoz. Ettől a vizsgálat után néhány órával a szeme fényérzékenyebbé válhat. A tágítás lehetővé teszi, hogy orvosa könnyebben megnézze a szeme belsejét.
Gyakoribb vizsgálatokra lehet szüksége, ha a szembetegség kockázati tényezői fennállnak, vagy ha szemüvegre vagy kontaktlencsére van szüksége.
A kezelés célja, hogy kompenzálja, hogy a szeme nem képes a közeli tárgyakra fókuszálni. A kezelési lehetőségek közé tartozik a korrekciós szemüveg vagy kontaktlencse viselése, a fénytörő műtét, illetve a presbyopia kezelésére szolgáló lencseimplantátum beültetése.
Keressen fel egy szemorvost, ha a homályos közeli látás akadályozza Önt az olvasásban, a közeli munkavégzésben vagy más normális tevékenységek végzésében.
Forduljon szemész szakorvosainkhoz bizalommal!
Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.
