
A leggyakoribb neurológiai betegségek
Az ideggyógyászati megbetegedéseknek számos olyan tünete lehet, ami utalhat más betegségre is, azonban ha a diagnózis azokra nem állítható fel, érdemes neurológushoz fordulni.
A neurológia betegségek sok esetben fájdalommal járhatnak: izomműködés zavarai, süketség, tudat- és alvászavar, homályos látás, valamint a nyak-, fej- és hátfájás.

Az idegrendszeri betegségek között a legelterjedtebbek:
- Epilepszia – Az epilepszia az agy olyan működési zavara, melynek során elektromos túlműködés alakul ki, bizonyos agysejtek gátlásuk alól felszabadulnak. Ennek következményeként elektromos kisülések, illetve kisülési hullámok keletkeznek melyek tudatzavarban (akár eszméletvesztésben), zavartságban, izomgörcsben, vizelet/széklettartási képtelenségben nyilvánulnak meg.
- Migrén – A migrén rohamokban jelentkező, súlyos, tipikus formájában (de nem mindig) féloldali fejfájás. Olyan erőteljes tünetekkel járhat, hogy az érintett csak arra tud gondolni, hogy egy csendes, sötét helyen lefeküdjön és kivárja a roham végét.
- Autizmus – Autizmus spektrumzavar egy nagyon különleges neurobiológiai fejlődési rendellenesség, mely látszólag teljesen egészséges gyermek kommunikációs képességében, nehezen alakuló vagy hiányzó társas kapcsolataiban, nem elfogadott viselkedési formában és stereotip cselekvéseiben nyilvánul meg.
- Fejfájás – Neurológiai szempontból a fejfájás egyrészt egy tünet, másrészt anatómiai elváltozás nélküli, önálló fejfájásbetegség. A tünet mögött organikus idegrendszeri betegség keresendő, míg az elváltozás nélküli fejfájásbetegség esetén a kezelés célja a fájdalom megszüntetése gyógyszerrel. A lelki feszültségek, a felgyülemlett érzelmek, a túlterheltség is fejfájáshoz vezethetnek.
- Sclerosis multiplex – a központi idegrendszert érintő gyulladásos autoimmun betegség, amelynek során az agy és a gerincvelő idegrostjainak védőburka – az úgynevezett velős hüvely (mielinhüvely) károsodik. A mielinhüvelynek jelentős szerepe van az ingerületvezetésben, sérülés következtében az idegrost rosszul működik – lassabban vezeti és/vagy blokkolja az ingerületet.
- Stroke – A legtöbb esetben a stroke (szélütés) hirtelen, minden előjel nélkül alakul ki. Az agy oxigénhiányos állapotáért több dolog is lehet felelős. Okozhatja agyi érelzáródás, amely lehet trombotikus vagy embóliás. Trombotikus esetben a vérrög, amely elzárja az agyi eret, helyben keletkezik, amíg embóliás esetben a test más tájékán keletkezett vérrög zárja el az agyi eret. A stroke egy másik típusa, amikor az ér nem elzáródik, hanem megreped, agyvérzés következik be.
- Alzheimer-kór – Az Alzheimer-kór egy visszafordíthatatlan, időben egyre súlyosbodó agyi megbetegedés, amely során egyre romlik a beteg memóriája és gondolkodási képessége egészen addig, míg a mindennapi élet egyszerű feladatait sem képes már elvégezni.
- Parkinson-kór – A Parkinson kór egy jelenleg is gyógyíthatatlan, ám az orvostudomány fejlődésének köszönhetően kezelhető, lassítható degeneratív idegrendszeri betegség. A Parkinson kór, köznyelven reszkető bénulás az Alzheimer-kórhoz hasonlóan egy lassan előrehaladó, idővel súlyosbodó probléma.
Ha a fenti tünetek bármelyikét tapasztalja, keresse neurológus szakorvosainkat bizalommal!
Időpontot a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.
Nálunk a bizalom presztízskérdés!