A vérszegénység akkor fordul elő, ha nincs elég vörösvérsejtje, vagy a vörösvérsejtjei nem úgy működnek, ahogyan kellene. A vörösvérsejtek szállítják az oxigént az egész szervezetben. Az oxigén ellátja a sejteket energiával, és ha ezek nem egészségesek és nem végzik el a feladatukat, a szervezet nem kapja meg a működéséhez szükséges energiát. Míg a vérszegénység egyes típusai rövid távúak és enyhék, mások egy életen át tarthatnak. Ha nem kezelik, a vérszegénység életveszélyes lehet.
Melyek a vérszegénység tünetei?
A fáradtság – túl fáradtnak érzi magát ahhoz, hogy a tevékenységeit elvégezze – a legnyilvánvalóbb vérszegénységi tünet. Egyéb tünetek lehetnek:
- Légszomj (nehézlégzés)
- Szédülés
- Gyors vagy szabálytalan szívverés (aritmia)
- Lüktető vagy zúgó hang a fülében (pulzáló fülzúgás)
- Fejfájás
- Sápadt vagy sárga bőr
- Mellkasi fájdalom
A vérszegénység különböző típusainak különböző okai vannak:
Vashiányos vérszegénység. A vérszegénységnek ezt a leggyakoribb típusát a szervezetben lévő vas hiánya okozza. A csontvelőnek vasra van szüksége a hemoglobin előállításához. Megfelelő vas nélkül a szervezeted nem tud elegendő hemoglobint előállítani a vörösvértestekhez.
Vitaminhiányos vérszegénység. A vas mellett a szervezetnek folsavra és B-12-vitaminra is szüksége van ahhoz, hogy elegendő egészséges vörösvértestet termeljen. Az ezekből és más kulcsfontosságú tápanyagokból hiányzó étrend csökkent vörösvérsejttermelést okozhat. Egyes emberek, akik elegendő B-12-t fogyasztanak, nem képesek felszívni a vitamint. Ez vitaminhiányos vérszegénységhez, más néven perniciózus vérszegénységhez vezethet.
Gyulladásos vérszegénység. Bizonyos betegségek – például a rák, a HIV/AIDS, a reumás ízületi gyulladás, a vesebetegség, a Crohn-betegség és más akut vagy krónikus gyulladásos betegségek – zavarhatják a vörösvértestek termelődését.
Aplasztikus vérszegénység. Ez a ritka, életveszélyes vérszegénység akkor fordul elő, amikor a szervezet nem termel elegendő vörösvértestet. Az aplasztikus anémia okai közé tartoznak a fertőzések, bizonyos gyógyszerek, autoimmun betegségek és a mérgező vegyi anyagoknak való kitettség.
Csontvelőbetegséggel összefüggő vérszegénységek. Számos betegség, például a leukémia és a myelofibrózis, okozhat vérszegénységet azáltal, hogy befolyásolja a csontvelő vértermelését. Az ilyen típusú rákos és rákszerű megbetegedések hatásai az enyhétől az életveszélyesig terjednek.
Hemolitikus anémiák. A vérszegénységeknek ez a csoportja akkor alakul ki, amikor a vörösvértestek gyorsabban pusztulnak el, mint ahogy a csontvelő pótolni tudja őket. Bizonyos vérbetegségek fokozzák a vörösvértestek pusztulását. A hemolitikus vérszegénység öröklődhet, vagy később is kialakulhat.
Sarlósejtes vérszegénység. Ez az öröklött és néha súlyos állapot egy hemolitikus vérszegénység. A hemoglobin egy hibás formája okozza, amely a vörösvértesteket arra kényszeríti, hogy rendellenes sarló alakot vegyenek fel. Ezek a szabálytalan vérsejtek idő előtt elhalnak, ami a vörösvértestek krónikus hiányát eredményezi.
Hogyan kezelik a vérszegénységet?
Első sorban megállapítják, hogy a vérszegénységét rossz étrend vagy valamilyen súlyosabb egészségügyi probléma okozza-e. Lehet, hogy hematológushoz irányítják Önt. Íme néhány példa a vérszegénység gyakori kezelésére:
- Javasolhatják az étrend megváltoztatását vagy étrend-kiegészítők szedését, ha vashiányos vérszegénységben vagy perniciózus vérszegénységben szenved.
- Ha a vérszegénysége valamilyen krónikus betegség miatt alakul ki, akkor az alapbetegséget kezelik. Felírhatnak gyógyszert a vörösvértest-termelés fokozására.
A nem diagnosztizált vagy kezeletlen vérszegénységben szenvedő embereknél életveszélyes szervi elégtelenség alakulhat ki. A súlyos vérszegénységben szenvedő gyermekeknél fejlődési elmaradások fordulhatnak elő. A 80-as éveikben járó embereknél szívbetegségek alakulhatnak ki, beleértve az anginát, a ritmuszavarokat és a szívinfarktust.
Forduljon bizalommal belgyógyász szakorvosainkhoz, ha tüneteket észlel!
Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon kérhet.
