Mi a különbség az emlő tomoszintézis és a hagyományos mammográfiás vizsgálat között?

Az emlődiagnosztika folyamatosan fejlődik, ennek egyik modern vívmánya a digitális emlő tomoszintézis (DBT). Ez a korszerű képalkotó eljárás a hagyományos 2D mammográfiánál részletesebb képet ad, és akár 30–40%-kal több elváltozást képes kimutatni, különösen sűrű emlőszövet esetén.

Hogyan működik az emlő tomoszintézis?

Bár a digitális tomoszintézis hasonlít a klasszikus mammográfiás vizsgálathoz, a legnagyobb különbség az elkészült képek részletességében rejlik.
A hagyományos mammográfia során az emlőt két vízszintes lemez közé helyezik, és kétirányú, 2D felvételek készülnek (felülnézetből és oldalnézetből).
Ezzel szemben a tomoszintézisnél az emlő ugyanúgy kerül elhelyezésre, de a röntgencső ívben mozog a mell felett, miközben több, alacsony dózisú képet készít különböző szögekből.
Ezekből a felvételekből a számítógép egy részletgazdag, háromdimenziós képet alkot, amely segít jobban megkülönböztetni az egészséges szöveteket a gyanús elváltozásoktól.

Hogyan zajlik a tomoszintézis vizsgálat?

Az eljárás hasonló a hagyományos mammográfiához:

A pácienst a röntgengép elé helyezik, majd az egyik emlőt az emelvényre pozícionálják.

• Egy műanyag lap óvatosan leszorítja az emlőt a megfelelő képminőség érdekében.
• Bár ez némi kellemetlenséggel járhat, a modern készülékekkel és szakszerű odafigyeléssel ez minimálisra csökkenthető.
• A vizsgálat során a gép karja íves mozgással halad az emlő felett, közben több képet rögzít.

A kompresszió kiemelten fontos: nemcsak csökkenti a szükséges sugárdózist, hanem javítja a kép élességét, így hozzájárul a korai és pontos diagnózishoz.

Miért érdemes rendszeresen szűrésre járni?

A korai stádiumban felismert emlődaganatok többsége sikeresen gyógyítható. Ezért 40 éves kor felett javasolt 1–2 évente emlőszűrésen részt venni – még panaszmentes állapotban is. A vizsgálatot lehetőség szerint ultrahanggal érdemes kiegészíteni.
Különösen fontos a korai szűrés megkezdése (akár 30 éves kor felett is) azoknál, akiknél:

• családi halmozódás mutatható ki,

• ismert genetikai hajlam (pl. BRCA-génmutáció) áll fenn.

Fontos megjegyezni, hogy bár az önvizsgálat hasznos, a tapintható csomók gyakran már előrehaladottabb stádiumú daganatokra utalnak. Ezért nem helyettesíti a képalkotó szűrést.