A lágyéksérv a hasfal lágyéki részén megjelenő sérvtípus, melynél az emberi hasüreget fedő zsírréteg, illetve a hasüregi szervek bizonyos része, általában a vékonybél a sérvkapun keresztül kitüremkedik és dudort hoz létre.
A lágyéksérv viszonylag gyakori panasznak mondható, a felnőtt lakosság 5%-ában fordul elő. Elsősorban a férfiaknál jelentkezik, de nőknél is megjelenhet. A sérvek döntő többségét teszik ki a lágyéksérvek, előfordulási arányuk 82%. Ezek közül egynegyed részben kétoldali sérvek figyelhetők meg. Az egyik leggyakrabban végzett sebészeti beavatkozásnak minősül a lágyéksérvek rekonstrukciója, számuk Magyarországon eléri az évi húszezret.
Az okok esetén általánosságban elmondható, hogy léteznek világra hozott, illetve fiatalkori lágyéksérvek, valamint szerzett sérvek. Az előbbiek esetén szinte mindig valamilyen fejlődési hiba áll a kialakulás hátterében. Ilyen például fiúknál a here leszállását követően a hashártyatasak elzáródásának elmaradása. A szerzett sérvek későbbi életkorban alakulnak ki. A mechanizmus lényege, hogy a hasfal úgynevezett musculoaponeurotikus rétege nem tud ellenállni a hasűrből érkező nyomásnak. Többféle rizikófaktor is van, ami a hasűri nyomásfokozódás révén elősegítheti a sérvképződést. Ilyen többek között a székrekedés, az elhízás, a makacs köhögés, a vizeletürítési zavarok, a hasi tumor, a hasi folyadékgyülem, de ide sorolható az időskori hasfalgyengülés is. Az imént felsorolt okok még nagyobb kockázatot jelentenek, ha az adott személy korábban valamilyen hasüregi műtéten esett át, ugyanis az ilyenkor létrejövő zárási vonalban csökkent értékű hegszövet alakul ki.
A diagnosztizált és szövődménymentes lágyéksérv esetén javasolt a műtét elvégzése, mivel az életminőséget, hétköznapi tevékenységet, munkavégzést rontja, valamint akadályozza, ráadásul a sérv növekedhet vagy ki is záródhat. A műtét sérvkötővel való kiváltása csak rendkívül indokolt esetben, műtéti ellenjavallatkor jöhet szóba, a sebésznek minden esetben keresnie kell kivitelezhetőségének lehetőségeit.
A lágyéksérv műtéteknél a sebész megítélésén múlik, hogy melyik műtéti típust, technikát választja. A döntés tekintettel kell lennie számos tényezőre, ilyen többek között a beteg kora, általános állapota, a sérv jellemzői.

A műtét utáni hazatérést követően tartsa be a sebész útmutatásait arra nézve, hogy mikor térhet vissza a normális napi tevékenységekhez. A tapasztalt fájdalom és/vagy diszkomfort érzés mértéke függ a sérv nagyságától, a műtét típusától, és az Ön egyéni fájdalomtűrő képességétől. A gyaloglás és a lépcsőzés még néhány napig nehezített lehet.