A szalag olyan rostos szövet, amely elszakadhat, ha egy ízület túlfeszül.
A szalagszakadás fájdalmas sérülés, amelyet duzzanat és zúzódás kísérhet. Általában az ízületet érő extrém erőhatás miatt következik be, például esés vagy más nagy erejű esemény következtében. A leggyakoribb szalagszakadások a bokában, a térdben, a csuklóban, a hüvelykujjban, a nyakban vagy a hátban fordulnak elő.
A szalag egy rostos szövetből álló kemény sáv, amely a csontokat köti egymáshoz, ezeket a porccal is összeköti, amely a testben lévő ízületek kulcsfontosságú eleme.
A szalagok meglehetősen erősek, de megnyúlhatnak vagy akár el is szakadhatnak. Ez a ficam sérülésének különböző fokozatait vagy szintjeit eredményezi.
Ha egy ízületet kizökkentünk a normál helyzetéből, az szalagszakadáshoz vezethet. Ez történhet esés, hirtelen csavarodás vagy a testet ért ütés következtében.
Ezek a sérülések gyakoriak sportolás közben, mivel az ízületek állandó mozgásban vannak és nagy terhelésnek vannak kitéve. A boka, a térd és a csukló szalagjai gyakran érintettek.
A szalagszakadás fájdalmas és érzékeny tapintású. Előfordulhat duzzanat és véraláfutás. Nehéz lehet az ízületet mozgatni. Egyes szalagok esetében a sérüléskor pattanást hallhat vagy szakadást érezhet. Izomgörcsöket is okozhat.
A szalagok támogatják és erősítik az ízületeket. Fő feladatuk, hogy a csontváz csontjait megfelelő helyzetben tartsák, és megakadályozzák az ízületek rendellenes mozgását.
Egy elszakadt szalag megnehezíti az ízület mozgását. Az ízületet a szokásosnál lazábbá teszi, ami azt jelenti, hogy nem tudja normálisan mozgatni az ízületet.
Ahol a szalagszakadások a leggyakoribbak:
- Boka
- Térd
- Csukló
- A hüvelykujj
- Nyak
- Hát
A szalagszakadás olyan sérülés, amelyet szélsőséges mozgás, például egy ízület erőteljes kicsavarása okoz. A szakadás általában azonnali fájdalmat és talán még “pukkanó” hangot is okoz a sérülés helyén, amikor bekövetkezik. Súlyosságától függően az érintett hely instabillá válhat.
A szalagszakadás diagnózisa a fizikális vizsgálattal és a kórtörténettel kezdődik. A sérülés helyének tapintása és az ízület mozgatása többet elárulhat a sérülés mértékéről.
A következő lépés gyakran egy röntgenvizsgálat elvégzése a csonttörés keresésére. Mágneses MRI vizsgálatot is végezhetnek, hogy megnézzék, részleges vagy teljes szalagszakadásról van-e szó.
A rándulásokat osztályozzák, hogy leírják a szakadás mértékét:
- 1. fokozat: Enyhe ficam, amely károsítja a szalagot, de nem okoz jelentős szakadást.
- 2. fokozat: Közepes fokú ficam, amely részleges szakadást tartalmaz. Az ízület rendellenesen laza lehet.
- 3. fokozat: Súlyos ficam, teljes szalagszakadással. Az ízület instabil, és nem lehet használni.
Az P.J.K.E. megközelítés – pihenés, jég, kompresszió, magasnyomás – az egyik legnépszerűbb “első” kezelés a szalagsérüléseknél.
- Pihenés: Először is hagyjon abba minden olyan tevékenységet, amely megterheli a sérült ízületet. Ez időt ad a gyógyulásra.
- Jegelés: A duzzanat és a fájdalom minimalizálása érdekében tegyen jégpakolást a sérült területre.
- Kompresszió: A duzzanat további csökkentése érdekében tekerje be a sérült területet rugalmas kötéssel.
- Emelés: Emelje a sérült területet a szív szintje fölé, hogy segítsen a véráramlás szabályozásában és a duzzanat minimalizálásában.
A 2. fokozatú ficam esetén szükség lehet merevítőre a támasz megtámasztásához. Ez lehetővé teszi a részleges szalagszakadás gyógyulását. Az, hogy mennyi ideig kell viselnie, az adott sérüléstől függően változik. A 3. fokozatú ficam esetén műtétre lehet szükség a szalag helyreállításához.
Amint a fájdalom és a duzzanat enyhül, az orvosa gyógytornát vagy otthoni gyakorlatokat javasolhat a szalag és az ízület funkciójának helyreállítása érdekében. A gyógyulási idő a szalagszakadás súlyosságától függően néhány hét vagy akár egy év is lehet.
Ínszalagszakadás gyanúja esetén, keresse bizalommal ortopéd szakorvosainkat!
Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tud kérni.