Ínszalagszakadás tünetei és kezelése

A szalag olyan rostos szövet, amely elszakadhat, ha egy ízület túlfeszül.

A szalagszakadás fájdalmas sérülés, amelyet duzzanat és zúzódás kísérhet. Általában az ízületet érő extrém erőhatás miatt következik be, például esés vagy más nagy erejű esemény következtében. A leggyakoribb szalagszakadások a bokában, a térdben, a csuklóban, a hüvelykujjban, a nyakban vagy a hátban fordulnak elő.

A szalag egy rostos szövetből álló kemény sáv, amely a csontokat köti egymáshoz, ezeket a porccal is összeköti, amely a testben lévő ízületek kulcsfontosságú eleme.

A szalagok meglehetősen erősek, de megnyúlhatnak vagy akár el is szakadhatnak. Ez a ficam sérülésének különböző fokozatait vagy szintjeit eredményezi.

Ha egy ízületet kizökkentünk a normál helyzetéből, az szalagszakadáshoz vezethet. Ez történhet esés, hirtelen csavarodás vagy a testet ért ütés következtében.

Ezek a sérülések gyakoriak sportolás közben, mivel az ízületek állandó mozgásban vannak és nagy terhelésnek vannak kitéve. A boka, a térd és a csukló szalagjai gyakran érintettek.

A szalagszakadás fájdalmas és érzékeny tapintású. Előfordulhat duzzanat és véraláfutás. Nehéz lehet az ízületet mozgatni. Egyes szalagok esetében a sérüléskor pattanást hallhat vagy szakadást érezhet. Izomgörcsöket is okozhat.

A szalagok támogatják és erősítik az ízületeket. Fő feladatuk, hogy a csontváz csontjait megfelelő helyzetben tartsák, és megakadályozzák az ízületek rendellenes mozgását.

Egy elszakadt szalag megnehezíti az ízület mozgását. Az ízületet a szokásosnál lazábbá teszi, ami azt jelenti, hogy nem tudja normálisan mozgatni az ízületet.

Ahol a szalagszakadások a leggyakoribbak:

• Boka
• Térd
• Csukló
• A hüvelykujj
• Nyak
• Hát

A szalagszakadás olyan sérülés, amelyet szélsőséges mozgás, például egy ízület erőteljes kicsavarása okoz. A szakadás általában azonnali fájdalmat és talán még “pukkanó” hangot is okoz a sérülés helyén, amikor bekövetkezik. Súlyosságától függően az érintett hely instabillá válhat.

A szalagszakadás diagnózisa a fizikális vizsgálattal és a kórtörténettel kezdődik. A sérülés helyének tapintása és az ízület mozgatása többet elárulhat a sérülés mértékéről.

A következő lépés gyakran egy röntgenvizsgálat elvégzése a csonttörés keresésére. Mágneses MRI vizsgálatot is végezhetnek, hogy megnézzék, részleges vagy teljes szalagszakadásról van-e szó.

A rándulásokat osztályozzák, hogy leírják a szakadás mértékét:

• 1. fokozat: Enyhe ficam, amely károsítja a szalagot, de nem okoz jelentős szakadást.
• 2. fokozat: Közepes fokú ficam, amely részleges szakadást tartalmaz. Az ízület rendellenesen laza lehet.
• 3. fokozat: Súlyos ficam, teljes szalagszakadással. Az ízület instabil, és nem lehet használni.

Az P.J.K.E. megközelítés – pihenés, jég, kompresszió, magasnyomás – az egyik legnépszerűbb “első” kezelés a szalagsérüléseknél.

• Pihenés: Először is hagyjon abba minden olyan tevékenységet, amely megterheli a sérült ízületet. Ez időt ad a gyógyulásra.
• Jegelés: A duzzanat és a fájdalom minimalizálása érdekében tegyen jégpakolást a sérült területre.
• Kompresszió: A duzzanat további csökkentése érdekében tekerje be a sérült területet rugalmas kötéssel.
• Emelés: Emelje a sérült területet a szív szintje fölé, hogy segítsen a véráramlás szabályozásában és a duzzanat minimalizálásában.

A 2. fokozatú ficam esetén szükség lehet merevítőre a támasz megtámasztásához. Ez lehetővé teszi a részleges szalagszakadás gyógyulását. Az, hogy mennyi ideig kell viselnie, az adott sérüléstől függően változik. A 3. fokozatú ficam esetén műtétre lehet szükség a szalag helyreállításához.

Amint a fájdalom és a duzzanat enyhül, az orvosa gyógytornát vagy otthoni gyakorlatokat javasolhat a szalag és az ízület funkciójának helyreállítása érdekében. A gyógyulási idő a szalagszakadás súlyosságától függően néhány hét vagy akár egy év is lehet.