Skip to main content

A mellhártyagyulladás olyan állapot, amelyben a mellhártya – két nagy, vékony szövetréteg, amely elválasztja a tüdőt a mellkasfaltól – begyullad. Éles mellkasi fájdalmat okoz, amely légzés közben súlyosbodik.

Az egyik mellhártyaszöveti réteg a tüdő külső oldalát öleli körül, a másik a mellkas belső falát béleli. E két réteg között egy kis tér található, amely általában nagyon kis mennyiségű folyadékkal van kitöltve. Ezek a rétegek úgy viselkednek, mint két darab sima szatén, amelyek egymás mellett siklanak, lehetővé téve, hogy a tüdő táguljon és összehúzódjon légzés közben.

Ha mellhártyagyulladása van, ezek a szövetek megduzzadnak és begyulladnak. Ennek következtében a mellhártyabélés két rétege úgy dörzsölődik egymáshoz, mint két darab csiszolópapír. Ez fájdalmat okoz be- és kilégzéskor. Ez fájdalom enyhül vagy megszűnik, ha visszatartja a lélegzetét.

A mellhártyagyulladás kezelése magában foglalja a fájdalomcsillapítást és az ok kezelését.

A mellhártyagyulladás jelei és tünetei a következők lehetnek:

  • Mellkasi fájdalom, amely súlyosbodik, amikor levegőt vesz, köhög vagy tüsszent
  • Légszomj – gyakran a be- és kilégzés korlátozására irányuló próbálkozásoktól
  • Köhögés – csak bizonyos esetekben
  • Láz – csak néhány esetben

A mellhártyagyulladás okozta fájdalom súlyosbodhat a felsőtest mozgatásával, és átterjedhet a vállakra vagy a hátra.

Különböző állapotok okozhatnak mellhártyagyulladást. Az okok közé tartoznak:

  • Vírusfertőzés, például influenza
  • Bakteriális fertőzés, például tüdőgyulladás
  • Gombás fertőzés
  • Autoimmun betegség, például reumás ízületi gyulladás vagy lupusz
  • Tüdőrák a mellhártya felszínének közelében
  • Tüdőembólia
  • Tuberkulózis (TBC)
  • Bordatörés vagy trauma
  • Bizonyos örökletes betegségek, például sarlósejtes betegség
  • Bizonyos gyógyszerek

Diagnózis

Az egészségügyi szolgáltató valószínűleg az Ön kórtörténetének megkérdezésével és fizikális vizsgálattal kezdi, amely magában foglalja a mellkasának sztetoszkóppal történő meghallgatását.

Annak megállapítására, hogy mellhártyagyulladása van-e, és az okok azonosítására javasolhatják:

  • Vérvizsgálat. A vérvizsgálat megállapíthatja, hogy van-e fertőzése. Más vérvizsgálatok kimutathatnak autoimmun betegséget, például reumás ízületi gyulladást vagy lupuszt. Ezekben a betegségekben a mellhártyagyulladás lehet az első jel.
  • Mellkasröntgen. A mellkas röntgenfelvétel megmutathatja, hogy a tüdeje teljesen felfúvódott-e, vagy ha levegő vagy folyadék van a tüdő és a bordák között.
  • Számítógépes tomográfia (CT) vizsgálat. Ezek a részletes képek megmutathatják a mellhártya állapotát, valamint azt, hogy a fájdalomnak vannak-e más okai, például vérrög a tüdőben.
    Ez a képalkotó módszer nagyfrekvenciás hanghullámokat használ, hogy pontos képeket készítsen a testében lévő struktúrákról. Az ultrahangvizsgálat alkalmas lehet annak megállapítására, hogy van-e mellhártyagyulladása.
  • Elektrokardiogram (EKG). Ezt a szívmonitorozó vizsgálatot javasolhatják, hogy kizárjanak bizonyos szívproblémákat a mellkasi fájdalmának okaként.

Kezelés

A mellhártyagyulladás kezelése elsősorban a kiváltó okra összpontosít. Ha például bakteriális tüdőgyulladás az ok, antibiotikumot lehet felírni a fertőzés kezelésére. Ha az ok vírusfertőzés, a mellhártyagyulladás magától is elmúlhat.

A mellhártyagyulladással járó fájdalmat és gyulladást általában nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel, például ibuprofénnel kezelik. Alkalmanként az orvosa szteroid gyógyszereket írhat fel.

A kezelésének kimenetele a kiváltó ok súlyosságától függ. A mellhártyagyulladást okozó állapot korai diagnózisa és kezelése segíthet abban, hogy jobban érezze magát. Az októl és az állapottól függően teljes gyógyulást érhet el.

Ha légzés közben megmagyarázhatatlan, erős mellkasi fájdalmat tapasztal, forduljon pulmonológus szakorvosunkhoz bizalommal!
Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon kérhet.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!