Árak
Fibroadenoma | 430.000 Ft |
A fibroadenomák a jóindulatú melltumorok (csomók) egyik leggyakoribb típusát alkotják. Főként 35 éves kor előtt kerül felismerésre, de minden életkorban előfordulhat. Egyes felmérések alapján az európai női lakosság körében 10 százalékban diagnosztizálják.
Ezek a jóindulatú emlődaganatok szilárdak (nem folyadék tölti ki őket, mint a ciszták esetében), egyértelműen körülhatárolhatóak, és tipikusan kerek vagy ovális formájúak. A fibroadenomák jóindulatú elváltozások, azaz nem rákos daganatok, és nem is alakulnak át többnyire rosszindulatúvá. Idővel a méretük növekedhet, ezt általában hormonális változások okozzák.
A fibroadenoma kialakulásának pontos okát nem tudjuk, de nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy a női nemi hormonok egyike, az ösztrogén kulcsszerepet játszik kialkulásában. Életkori sajátosság alapján a nemi hormonok termelődésének kezdetén, a serdülőkorban diagnosztizálható leggyakrabban. Egyes feltételezések alapján a terhességek gyakoriságával és a szoptatás idejének hosszával a fibroadenomák száma emelkedik. A havi vérzés elmaradásának (posztmenopauza) idején beavatkozás nélkül csökken az addig meglévő fibroadenomák nagysága. Ugyanakkor, ha ezen időszakban hormonpótló kezelést kapnak a hölgyek, akkor az elváltozások száma és nagysága nőhet. Idősebb korban – 40 év felett – mindenképpen indokolt a rosszindulatú emlődaganatoktól történő elkülönítés. Igen ritkán, de férfiak emlőjében is kialakulhat fibroadenoma. Ellátásuk megegyezik a női emlőben felismert elváltozásokéval.
A fibroadenomák az emlő mirigyes állományából és a környező kötőszöveti elemek felszaporodásából tevődnek össze. Mindegyik alkotóelem fontos az emlő egészséges működésében, de arányuk fibroadenoma esetén megváltozik.
Nagyságuktól és életkortól függően két nagy csoportot lehet megkülönböztetni:
- Az úgynevezett fiatalkori fibroadenomák 10-18 éves korban jelennek meg, melyek nagyra nőhetnek, de ugyanolyan gyorsan össze is zsugorodhatnak és néhányuk el is tűnhet (spontán visszafejlődhet). Amelyek spontán visszafejlődnek, azokkal nem kell semmit sem tenni.
- Az óriás fibroadenomák inkább későbbi életkorban jelentkeznek, nagyságuk az 5 cm-t meghaladhatja, s ezzel az emlő ép szöveteit elnyomhatják. Ezen elváltozások eltávolítása mindenképpen javasolt, főleg olyan esetekben, amikor még a hölgy később szoptatni szeretne. Óriás fibroadenomák 18 éves kor alatt ritkák, ugyanakkor idősebb korban is előfordulhatnak kisebb átmérőjűek is.
A fibroadenomákat leggyakrabban az emlő önvizsgálata, vagy orvosi vizsgálata során találják meg. Ilyenkor további vizsgálatok végezhetők: ultrahang, mammográfia vagy egyéb képalkotó eszköz használata, mint pl. MRI. A fibroadenomák a fizikai és a képalkotó vizsgálatok során tipikus megjelenést mutatnak, de a diagnózist legtöbbször mintavétellel meg kell erősíteni – mivel a képalkotó vizsgálatok után sem lehet minden esetben teljes biztonsággal kijelenteni, hogy a daganat valóban jóindulatú. A határozott diagnózis a szövetmintavétel (biopszia) után következik. A legtöbb esetben minimálisan invazív, képalkotó eszköz által vezérelt biopsziát végeznek.
A fibroadenoma az esetek nagy részében nem igényel beavatkozást. Egyes felmérések szerint, főleg fiatalkorban 10-40% az esély arra, hogy spontán felszívódjon, „eltűnjön”. Ugyanakkor a további teendők elbírálása előtt figyelembe kell venni a megjelenési formát, a klinikai tüneteket, a családi anamnézist és az egyén személyes véleményét. Abban az esetben, ha rosszindulatúságra nem merül fel gyanú és szoros kontroll kivitelezhető, nem szükséges további beavatkozás. Abban az esetben, ha a fibroadenoma nagysága hirtelen növekszik vagy fájdalmat okoz, esetleg az emlőbimbó behúzottá válik és/vagy gyulladásos jelek észlelhetők, illetve ha a családban emlődaganat fordult elő vagy a szövettani vizsgálat nem egyértelmű, akkor javasolt a fibroadenoma eltávolítása.
A sebészi beavatkozás során figyelemmel kell lenni arra, hogy az emlő ép szövetei megmaradjanak, s a későbbi szoptatás esetére a beavatkozással ne okozzanak komplikációt, ezért az emlőbimbót érintő műtétek kerülendők. Ritka esetben, főleg nagyobb elváltozás esetén draint hagyunk vissza a műtéti területben, amelyet a műtétet követő napon távolítunk el. A műtét utáni fájdalom jelenléte egyéni jellegű. A páciensek a sebhely környékén tapasztalhatnak enyhe égető, vagy bizsergő érzést, de az esetek többségében ez nem gátolja őket a mindennapi tevékenységeik során. Alapos megfigyelést követően a páciens már néhány órával a műtét után elhagyhatja az egészségügyi intézményt. Az otthoni lábadozás megkezdése előtt a pácienst tájékozatják az egészségügyi állapotáról, és a sebésszel egyeztetik, hogy mikor lesz a következő orvosi vizsgálat. A seb zavartalan gyógyulása érdekében ajánlott néhány napon keresztül a nagyobb erőfeszítések elkerülése.