Izomátvágás nélküli, minimál-invazív csípőprotézis beültetést a Prestige Magánkórházban

Dr. Karácsonyi Zoltán az elsők között végezett Debrecenben izomátvágás nélküli csípőprotézis beültetést.

Az eljárást Németországban, tanulmányi úton sajátította el, azóta a csípőprotézis beültetéseket szinte kizárólag ebből a feltárásból végzi.

Az elülső (izomátvágás nélküli) feltárás során az izmok és inak nem kerülnek átvágásra, a protézisbeültetés egy természetesen jelenlévő anatómiai résen keresztül történik.

 

Ezen új technika során a csípő körüli izmok nem sérülnek, az izmokat eltolva végezzük a műtétet.

A műtét után a rehabilitáció sokkal gyorsabb, a kórházi tartózkodás rövidebb.

Mivel az izmok terhelhetősége megmarad, a műtét után pár nappal a betegek többsége akár segédeszköz nélkül is képes járni.

A fizikai munkába visszaállás akár 6 héttel lehetséges.

Kerékpározás úszás hat hét múlva, síelés, teniszezés három hónap múlva lehetséges.

A műtét után 2-3 héttel önállóan tudnak közlekedni, autót vezetni.

A protézis beültetéshez sokkal kisebb metszés elegendő, ezáltal az esztétikiai eredmény is kedvezőbb.

 

Miért előnyös az elülső, minimál invazív feltárás mellett dönteni?

  • Nincs izom- és ínátvágás: a beültetés egy anatómiai résen keresztül történik
  • Kevesebb műtéti vérvesztés
  • Kisebb a műtét utáni fájdalom
  • Kisebb bőrfelszíni seb, esztétikusabb gyógyulás
  • Azonnali terhelhetőség, gyorsabb mobilizáció
  • Rövidebb rehabilitációs idő
  • Rövidebb kórházi és otthoni ápolás szükséges
  • Gyorsabban maximális életminőség javulás érhető el

 

Az izomátvágás nélküli csípőprotézis beültetés minden korú és testalkatú betegen elvégezhető.

A beavatkozás bonyolultabb a hagyományos csípő protézis beültetéshez képest, viszont a kisebb fájdalom, a korai mobilizáció, gyorsabb felépülési idő miatt mindenképpen ezt javaslom a műtétre váró betegeimnek.

 

Ha Önnek is csípőprotézis beültetésre van szüksége, forduljon bizalommal Dr. Karácsonyi Zoltán csípő-, térd protézis specialista, sportsebész szakorvosunkhoz!

Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon kérhet.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

A combnyaktörés veszélyei és kezelése

A combnyaktörés veszélyei és kezelése

A combnyaktörések a combcsonttörések több mint 90%-át teszik ki. Ez a csípőtáji törés leggyakoribb helye. A csípő egy gömbízület, ahol a felső lábszár és a medence találkozik.

Bár bárkinél előfordulhat combnyaktörés, de ez lényegesen gyakoribb a rossz csontsűrűségű idős felnőtteknél.

A combnyaktörés elszakíthatja az ereket, és elvághatja a combfej vérellátását. Ha a combcsontfej vérellátása megszűnik, a csontszövet elhal, ami végül a csont összeomlásához vezet. Azok a törések, amelyek olyan helyen keletkeznek, ahol a vérellátás nem szakad meg, jobb eséllyel gyógyulnak.

A combnyaktörés stressztörés okai

A combnyaktörések leggyakoribb oka a trauma. Az 50 év feletti életkor vagy a csontokat gyengítő betegség, például a csontritkulás növeli a combnyaktörés kockázatát. A csontrák szintén kockázati tényező.

Az idősebb felnőtteknél leggyakoribb oka az esés. Fiatalabbaknál ezek a törések leggyakrabban nagy energiájú trauma, például járművel való ütközés vagy nagy magasságból való leesés következtében következnek be.

A combnyaktörés tünetei

Leggyakoribb tünete az ágyéki fájdalom, amely rosszabbodik, ha súlyt helyez a csípőre, vagy megpróbálja azt elforgatni. Ha csontja csontritkulás, rák vagy más betegség miatt meggyengült, előfordulhat, hogy a törés időpontjáig lágyékfájdalom jelentkezik.

Combnyaktörés esetén a lába rövidebbnek tűnhet, mint a sérülés nélküli láb, vagy külsőleg elfordulhat, a lábfej és a térd pedig kifelé fordulhat.

A csípőtáji törés diagnosztizálása

Az orvos általában a csípő és a láb helyzetéből, valamint a tüneteiből tudja megállapítani, hogy csípőtörése van-e. A fizikális vizsgálatot követően röntgenfelvétellel igazolja, hogy törése van, és meghatározza, hogy a csípő melyik része érintett.

Előfordulhat, hogy a kis hajszálrepedések vagy a nem teljes törések nem látszanak a röntgenfelvételen. Ha a törés nem látható, és továbbra is vannak tünetei, orvosa javasolhat CT, MRI- vagy csontvizsgálatot a részletesebb vizsgálat érdekében.

Combnyaktörés kezelése

A combnyaktörés kezelése általában műtétet, gyógyszeres kezelést és rehabilitációt foglal magában.

A fájdalomcsillapítás rövid távú enyhülést biztosít a fájdalomtól. Ez magában foglalhat vény nélkül kapható fájdalomcsillapító gyógyszereket, például nem szteroid gyulladáscsökkentőket, vagy vényköteles gyógyszereket, például opioidokat.

Orvosa az Ön korától függően biszfoszfonátokat és más csontritkulás elleni gyógyszereket írhat fel, hogy csökkentse az újabb csípőtörés kockázatát. Ezek a gyógyszerek a csontsűrűség növelésével segítik csontjai megerősítését.

Csípőtáji törések esetén általában sürgősségi műtétet javasolnak a fájdalom enyhítése és a mozgásképesség mielőbbi helyreállítása érdekében. A combnyaktörések kezelésére különböző típusú műtéteket alkalmaznak. A szükséges műtét típusa a törés súlyosságától, az Ön életkorától és az alapbetegségektől függ.

Az, hogy a törés károsította-e a combnyak fejének vérellátását, szintén segít meghatározni, hogy milyen típusú műtétre lesz szükség.

A combnyaktörés gyógyulási ideje

Az, hogy mennyi idő alatt épül fel a combnyaktörésből, a törés súlyosságától, az Ön általános egészségi állapotától és az alkalmazott műtét típusától függ. A felépülés személyenként eltérő.

A kórházból való elbocsátás után rehabilitációra lesz szükség. Életkorától és állapotától függően haza, vagy rehabilitációs intézménybe küldhetik.

Fizikoterápiára lesz szüksége, hogy visszanyerje erejét és járóképességét. Ez akár három hónapig is eltarthat. A legtöbb ember, akin csípőműtétet hajtanak végre törés helyreállítása céljából, a kezelést követően visszanyeri mozgásképességének nagy részét, ha nem is teljes mértékben.

 

Keresse ortopéd szakorvosainkat, ha törések miatt aggódik, vagy ha krónikus ágyék- vagy csípőfájdalmai vannak.

Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

Ínszalagszakadás tünetei és kezelése

Ínszalagszakadás tünetei és kezelése

A szalag olyan rostos szövet, amely elszakadhat, ha egy ízület túlfeszül.

A szalagszakadás fájdalmas sérülés, amelyet duzzanat és zúzódás kísérhet. Általában az ízületet érő extrém erőhatás miatt következik be, például esés vagy más nagy erejű esemény következtében. A leggyakoribb szalagszakadások a bokában, a térdben, a csuklóban, a hüvelykujjban, a nyakban vagy a hátban fordulnak elő.

A szalag egy rostos szövetből álló kemény sáv, amely a csontokat köti egymáshoz, ezeket a porccal is összeköti, amely a testben lévő ízületek kulcsfontosságú eleme.

A szalagok meglehetősen erősek, de megnyúlhatnak vagy akár el is szakadhatnak. Ez a ficam sérülésének különböző fokozatait vagy szintjeit eredményezi.

Ha egy ízületet kizökkentünk a normál helyzetéből, az szalagszakadáshoz vezethet. Ez történhet esés, hirtelen csavarodás vagy a testet ért ütés következtében.

Ezek a sérülések gyakoriak sportolás közben, mivel az ízületek állandó mozgásban vannak és nagy terhelésnek vannak kitéve. A boka, a térd és a csukló szalagjai gyakran érintettek.

A szalagszakadás fájdalmas és érzékeny tapintású. Előfordulhat duzzanat és véraláfutás. Nehéz lehet az ízületet mozgatni. Egyes szalagok esetében a sérüléskor pattanást hallhat vagy szakadást érezhet. Izomgörcsöket is okozhat.

A szalagok támogatják és erősítik az ízületeket. Fő feladatuk, hogy a csontváz csontjait megfelelő helyzetben tartsák, és megakadályozzák az ízületek rendellenes mozgását.

Egy elszakadt szalag megnehezíti az ízület mozgását. Az ízületet a szokásosnál lazábbá teszi, ami azt jelenti, hogy nem tudja normálisan mozgatni az ízületet.

Ahol a szalagszakadások a leggyakoribbak:

  • Boka
  • Térd
  • Csukló
  • A hüvelykujj
  • Nyak
  • Hát

A szalagszakadás olyan sérülés, amelyet szélsőséges mozgás, például egy ízület erőteljes kicsavarása okoz. A szakadás általában azonnali fájdalmat és talán még “pukkanó” hangot is okoz a sérülés helyén, amikor bekövetkezik. Súlyosságától függően az érintett hely instabillá válhat.

A szalagszakadás diagnózisa a fizikális vizsgálattal és a kórtörténettel kezdődik. A sérülés helyének tapintása és az ízület mozgatása többet elárulhat a sérülés mértékéről.

A következő lépés gyakran egy röntgenvizsgálat elvégzése a csonttörés keresésére. Mágneses MRI vizsgálatot is végezhetnek, hogy megnézzék, részleges vagy teljes szalagszakadásról van-e szó.

A rándulásokat osztályozzák, hogy leírják a szakadás mértékét:

– 1. fokozat: Enyhe ficam, amely károsítja a szalagot, de nem okoz jelentős szakadást.

– 2. fokozat: Közepes fokú ficam, amely részleges szakadást tartalmaz. Az ízület rendellenesen laza lehet.

– 3. fokozat: Súlyos ficam, teljes szalagszakadással. Az ízület instabil, és nem lehet használni.

Az P.J.K.E. megközelítés – pihenés, jég, kompresszió, magasnyomás – az egyik legnépszerűbb “első” kezelés a szalagsérüléseknél.

  • Pihenés: Először is hagyjon abba minden olyan tevékenységet, amely megterheli a sérült ízületet. Ez időt ad a gyógyulásra.
  • Jegelés: A duzzanat és a fájdalom minimalizálása érdekében tegyen jégpakolást a sérült területre.
  • Kompresszió: A duzzanat további csökkentése érdekében tekerje be a sérült területet rugalmas kötéssel.
  • Emelés: Emelje a sérült területet a szív szintje fölé, hogy segítsen a véráramlás szabályozásában és a duzzanat minimalizálásában.

A 2. fokozatú ficam esetén szükség lehet merevítőre a támasz megtámasztásához. Ez lehetővé teszi a részleges szalagszakadás gyógyulását. Az, hogy mennyi ideig kell viselnie, az adott sérüléstől függően változik. A 3. fokozatú ficam esetén műtétre lehet szükség a szalag helyreállításához.

Amint a fájdalom és a duzzanat enyhül, az orvosa gyógytornát vagy otthoni gyakorlatokat javasolhat a szalag és az ízület funkciójának helyreállítása érdekében. A gyógyulási idő a szalagszakadás súlyosságától függően néhány hét vagy akár egy év is lehet.

 

Ínszalagszakadás gyanúja esetén, keresse bizalommal ortopéd szakorvosainkat!

Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tud kérni.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

A csonthártyagyulladás okai és tünetei

A csonthártyagyulladás okai és tünetei

A csonthártyagyulladás (periostitis) olyan állapot, amely a csontokat körülvevő szövetsáv, az úgynevezett csonthártya gyulladását eredményezi.

Ez az állapot jellemzően azokat az embereket érinti, akik ismételten:

  • ugrálnak
  • futnak
  • nehéz súlyokat emelnek

Ha Ön lelkes futó, akkor ismerheti a sípcsontfájást, amely a csonthártya-gyulladás egy fajtája. A sípcsontot érő ismétlődő terhelés okozza a sípcsontrándulást. Ez az állapot gyakran javul pihenéssel, de krónikus kellemetlenséghez és fájdalomhoz vezethet.

A periostitis általában jóindulatú és jól tolerálható. Azonban más formákat is ölthet, beleértve a fertőző állapotot, amely sokkal súlyosabb, és intenzív terápiát igényelhet.

A periostitis két típusa a krónikus és az akut.

A csont fertőzése akut csonthártyagyulladáshoz vezethet, amely fájdalmas állapot, ami miatt  nekrózis alakul ki, ami a csontot körülvevő élő szövetek elhalását jelenti.

Tünetei a következők lehetnek:

  • intenzív fájdalom
  • az érintett végtag nehezen terhelhető
  • gennyképződés
  • láz
  • hidegrázás
  • a csontot körülvevő szövetek duzzanata

A krónikus csonthártyagyulladás a csontokat ért trauma és stressz következtében alakulhat ki. Ilyen például a futásból eredő sípcsontrándulás.

A krónikus csonthártya-gyulladás, vagy akár az átmeneti sípcsonttörés és hasonló sérülések is okozhatnak duzzanatot és gyulladást.

A nem fertőző csonthártyagyulladás által érintett csontok fájdalmat és érzékeny tapintást is okozhatnak. Bár a csonthártyagyulladás gyakran a lábak csontjait érinti, a karok hosszú csontjainál és a gerincnél is jelentkezhetnek.

A csonthártyagyulladás okai attól függően változnak, hogy az állapot akut vagy krónikus.

Az akut csonthártyagyulladás a test más részein kialakuló különféle fertőzésekből alakulhat ki.

Például húgyúti fertőzés vagy szexuális úton terjedő fertőzés, például szifilisz, vezethet csonthártyagyulladáshoz. Ugyanez igaz egy olyan vágásra is, amely nem gyógyul be, és egyre mélyebbre hatol, végül eléri a csontot.

Azoknál, akiknek krónikus fekélyük van, például cukorbetegeknél, vagy akik mozgásképtelenek és nyomásérzékenyek, nagyobb valószínűséggel alakul ki csonthártyagyulladás. Ez különösen akkor fordul elő, ha a fekély nem gyógyul be, vagy hagyják, hogy tovább fejlődjön.

Bizonyos autoimmun betegségek akut csonthártyagyulladáshoz vezethetnek. A leukémia és a különböző rákos megbetegedések és vérbetegségek mind olyan lehetséges állapotok, amelyek súlyos csontfertőzéshez vezethetnek.

A csontok ismételt megterhelése krónikus csonthártyagyulladáshoz vezethet.

A sportolók és azok, akik gyakran ugrálnak, fordulnak vagy súlyokat emelgetnek, fokozottan ki vannak téve a sípcsontrándulás kialakulásának kockázatának. Az ilyen tevékenységek által a csontokra gyakorolt ismétlődő stressz a csonthártyagyulladásért felelős gyulladásos elváltozásokhoz vezethet.

 

Keresse bizalommal ortopéd szakorvosainkat, ha tartósan fájdalmat érez az ízületeiben vagy a csontjaiban.

Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

 

A leggyakoribb sportsérülések

A leggyakoribb sportsérülések

Egy vagy több sportágban való részvétel létfontosságú része az egészséges, aktív életmódnak – jót tesz a szívnek, a légzésnek, az izomerő építésének és fenntartásának. Az emberek rosszul mozognak,  megbotlanak és elesnek, hirtelen érintkeznek a talajjal és egymással, és ennek következtében gyakran előfordulnak sportsérülések.

Ennek ellenére a sérülésveszély nyilvánvalóan nem szabad, hogy visszatartson a sportolástól, de ha tisztában van a leggyakoribb sportsérülésekkel, lépéseket tehet azok megelőzésére, vagy legalábbis csökkentheti a sérülés kockázatát.

A nyolc leggyakoribb sérülés és a lehetséges megelőző intézkedések, amelyeket megtehet:

  1. Húzódások

A húzódások messze a leggyakoribbak a sporttal kapcsolatos sérülések közül, azért, mert annyi izmot és inat használunk, amikor sportolunk vagy játszunk. Ezek a mozgó részek mind hajlamosak arra, hogy a kelleténél jobban megnyúljanak, vagy olyan módon mozogjanak, ahogyan nem kellene, így szakadás, sérülés és fájdalom keletkezik bennük. A gyakori izomhúzódások közé tartozik a combhajlító izmok, az ágyékizmok és a négyfejű combizmok húzódása. A legtöbb húzódás kisebb mértékű, és pihenéssel természetes módon gyógyul. Az izom- és ínhúzódások kockázatának csökkentésére a legjobb módszer a bemelegítés és a nyújtás, mielőtt megerőltető tevékenységet végeznénk.

  1. Rándulások

A rándulás az ínszalagok számára az, ami a húzódás az izmok számára. A szalagok azok a szövetek, amelyek a csontot a csonthoz kötik. Amikor ezek a szalagok rossz irányba fordulnak, meghúzódhatnak vagy elszakadhatnak. A bokaficam talán a leggyakoribb ficam a sportolók körében, amelyet szorosan követ a térd-, csukló- és könyökrándulás. A rándulások fájdalmasak lehetnek, hosszabb ideig tart a gyógyulásuk, mint a húzódásoké, és néha immobilizálást igényelnek a további sérülések elleni védelem érdekében. Az edzés előtti nyújtások és bemelegítések segíthetnek a ficamok elkerülésében, valamint a helyes technika gyakorlása az adott sportágban. A rándulások gyakran gyengítik a szalagot, és hajlamosak a jövőbeli rándulásokra, ezért ha például a térdét vagy a bokáját korábban már megrándította, jó ötlet, ha játék közben merevítővel támasztja meg az adott ízületet.

  1. Térdsérülések

A térd nagyon bonyolult ízület, és a legtöbb sporttevékenység során sok ütést és kopást szenved el. Az elülső keresztszalag (ACL) szakadása meglehetősen gyakori, akárcsak a porcszakadás, a ficam és a törés. A térdsérülések fájdalmasak és legyengítőek lehetnek, és néha műtétet igényelnek a korrekcióhoz. A bemelegítés, a nyújtások és a helyes testtartás csökkenthetik a térdsérülések kockázatát, valamint a megfelelő párnázás és merevítés.

  1. Törések

Az ütközések és a kontaktsportok gyakran vezetnek csonttörésekhez (főként a karok, lábak és lábfejek esetében), amelyek mind fájdalmasak lehetnek, gyógyulásukhoz hetekig tartó mozgásképtelenségre van szükség, és néha műtétet is igényelhet a korrekciójuk. A törések a legtöbb megerőltető- és kontaktsport velejáró kockázata, de ez csökkenthető a megfelelő párnázás viselésével, bemelegítéssel, az izmok erősen és rugalmasan tartása érdekében végzett edzéssel, a helyes technika gyakorlásával. Emellett ne “játssza át a fájdalmat”, mivel néha a fájdalom egy húzódás vagy rándulás jele, amely kezeletlenül hagyva a csontot törésveszélyessé teheti.

  1. Teniszkönyök

Nem kell teniszezni ahhoz, hogy teniszkönyököt kapjunk (a golf is gyakori bűnös). A teniszkönyök a számos “ismétlődési sérülés” egyike – a könyökben lévő szalagok túlterhelése a túlzott igénybevétel és az ismétlődő tevékenység miatt. A legjobb módja az elkerülésének, ha tempót tartunk. Tartson szüneteket, végezzen más tevékenységeket, és mindig melegítsen be és nyújtson a játék előtt.

  1. Lábszárcsontgyulladás

A lábak és a lábszárak túlmozgásával, valamint a megfelelő alátámasztás hiányával függ össze. Ez a lábfej boltozatában lévő ín gyulladása, amely minden lépésnél éles fájdalmat okoz. A sípcsontrándulás az alsó lábszár izmainak gyulladását írja le, amelyet a futás, a kitérés vagy a gyors megállások és elindulások ismételt megterhelése és nagy ütközések okoznak. Mindkettő gyakori a futóknál, kocogóknál, futball- és kosárlabdázóknál. A megfelelő nyújtások és az időnkénti pihenés a két legjobb megelőzés

  1. Hát sérülések/hátfájás

A háta és a gerincoszlopa szinte minden sporttevékenység során valamilyen szintű megterhelésnek van kitéve. Idővel ez a stressz gyulladássá halmozódhat a csigolyák és a hátizmok körül, ami néha a porckorongok sérülését, és gyakran felső vagy alsó hátfájást okoz. Néha egy hirtelen rázkódás is okozhat akut hátsérülést. A hát kezelése az állapottól függően széles skálán mozog, a pihenéstől kezdve a fizikoterápián át a műtétig. A legjobb módja a hátfájás és a sérülés kockázatának csökkentésének, ha rendszeres, alacsony terhelésű tevékenységekkel, bemelegítéssel és akár helyes táplálkozással erős és rugalmas marad a hátizomzat.

  1. Agyrázkódás

A leggyakoribb az olyan kontaktsportokban, mint a futball, az agyrázkódás akkor következik be, amikor a fejet érő hirtelen ütés hatására az agy a koponyán belül tántorog, és néha megsérülnek az agyat a helyén tartó szövetek. Az agyrázkódás lehet enyhe vagy súlyos, a tünetek a fejfájástól és a szédüléstől az álmosságig és az átmeneti eszméletvesztésig terjedhetnek. A fejet ért bármilyen ütés esetén mindig forduljon orvoshoz, mivel néha utólag súlyosabb tünetek is jelentkezhetnek. Soha ne folytassa a sportolást, ha az agyrázkódás tünetei fennállnak. Az agyrázkódás általában egy hét vagy néhány hét alatt természetes módon, pihenéssel gyógyul. Kockázatának csökkentésére a legjobb módszer a megfelelő fejvédő viselése, amikor kontaktsportokat, például jégkorongot vagy futballt űz, vagy amikor kerékpározik, gördeszkázik.

 

Sportsérülések eseten keresse bizalommal ortopéd szakorvosainkat!

Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

Keresztszalag sérülések

Keresztszalag sérülések

A keresztszalagok két erős szövetszalag, amelyek a térdízületben keresztezik egymást, stabilitást és szilárdságot biztosítva. Sajnos ezek a szalagok sérülésre hajlamosak, különösen sportolás közben. A keresztszalag-szakadás nagyon fájdalmas és legyengítő sérülés lehet.

 A keresztszalagok a térdízület belső oldalán található két szövetszalag, amelyek a combcsont alsó végét a sípcsont felső végéhez kötik. Ezek biztosítják ennek a kritikus ízületnek a stabilitását és szilárdságát mozgás közben, lehetővé téve a láb hajlítását, nyújtását és forgatását. A szalagok nélkül a térd sokkal nagyobb valószínűséggel adná meg magát terhelés vagy erőkifejtés hatására.

A keresztszalagszakadás leggyakoribb oka egy akut traumás esemény, például egy hirtelen irányváltoztatás vagy a térdízületre ható túlzott erőhatás. Ilyen típusú sérülés előfordulhat sporttevékenységek, például futball, kosárlabda és rögbi közben; gépjárművek és nehézgépek balesete; magasból való leesés. A keresztszalag-szakadás krónikus terhelés és túlterhelés következtében is kialakulhat. Az ismételt ütések, a gyors irányváltoztatások és az ízületre gyakorolt túlzott nyomás miatt a szalagok idővel túlnyúlhatnak és megsérülhetnek. Ezt nevezzük nyújtási sérülésnek, és előfordulhat, hogy nem azonnali szakadást, hanem idővel fokozatos funkcióvesztést eredményez.

A keresztszalagszakadás tünetei fájdalmasak, és gyakran duzzanat, súlyos érzékenység és instabilitást érezhetnek a páciensek a térdízület körül. Azt is érezheti, hogy a lábának mozgástartományát elveszítette, különösen akkor, ha a sérülés következtében a combcsont elmozdult a helyéről. Ha a fenti tünetek bármelyikét tapasztalja, fontos, hogy minél hamarabb időpontot kérjen orvosától, hogy ő diagnosztizálhassa és kezelhesse a sérülését.

A keresztszalag-szakadás kezelése általában műtéttel és ez után kiterjedt rehabilitációval pihenéssel és fizikoterápiával történik.

 

Keresztszalag sérüléssel keresse ortopéd szakorvosainkat bizalommal!

Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

Teniszkönyök – okai és kezelése

Teniszkönyök - okai és kezelése

A teniszkönyök fokozott igénybevétel miatti íngyulladás, majd lassan kialakuló csonthártyagyulladás, ami az izmok tapadási helyén jön létre. Bár egy sportról kapta a nevét, nem csak a sportolóknál fordul elő.

Az alkari feszítőizmoknak a könyök külső oldalán található tapadási régiójában bekövetkező gyulladása, szorító mozdulatok hatására, illetve olyan fizikai munkavégzés következtében alakulhat ki, amikor az alkari feszítőizmok erős igénybevételnek vannak kitéve.

A probléma hátterében leggyakrabban valamilyen góc áll, ami miatt krónikus, steril gyulladás alakul ki. Gyakran fokozhatja a panaszokat egy rossz fog is, úgy, hogy maga a fog nem is fáj.

Teniszkönyök esetén a könyökben és az alkar feszítő izomzatában fokozódó fájdalom lép fel. Emeléskor gyengeség jelentkezik az alkarban, fájdalom lép fel a felkarcsont könyökízületi része feletti külső oldalon, a fájdalom a vállakba is sugározhat.

A páciens panaszai alapján, ortopédiai vizsgálaton a betegség könnyen diagnosztizálható.

Konzervatív kezelésként alkalmazható fizikoterápia, gyulladáscsökkentő gyógyszerek, hatásos lehet a  tehermentesítés és a megerőltető mozdulatok kerülése. Azonban ha ezek a kezelések nem segítenek, szükséges lehet a műtéti beavatkozás, aminek során a heges, zsugorodott íneredéseket a csontbütykökről leválasztják, aminek következtében a fájdalmas feszülés nem sokkal a műtét után megszűnik.

 

Amennyiben Önnél is jelentkeznek a teniszkönyök tünetei, keresse ortopéd szakorvosainkat bizalommal.

Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

Lúdtalp, hanyagtartás, gerincferdülés – a leggyakoribb gyermek ortopédiai betegségek

Lúdtalp, hanyagtartás, gerincferdülés - a leggyakoribb gyermek ortopédiai betegségek

Sajnos a lúdtalp, a hanyagtartás és a gerincferdülés nem ritka jelenség, így a szülök is gyakran felfigyelnek erre a problémára.

 

Lúdtalp esetén, a talp izom- és szalagrendszere nem erősödik meg kellőképpen, ezért nem tudja megtartani a növekvő testsúlyt, ezért a talp boltozata lesüllyed. Sokat segít a talp tornája, a természetes talajon mezítláb járkálás és megfelelő cipő kiválasztása. Ha a lúdtalp panaszokat nem veszik elég komolyan, az térdpanaszokhoz és ízületi kopáshoz vezethet.

 

 

A gerincferdülés kialakulásának esélyét növeli a mozgásszegény életmód és a túlsúly is. Bár ez leginkább genetikai hajlam, bizonyos rendellenességek és betegségek is hozzájárulhatnak a kialakulásához.  Ez egy térbeli elváltozás, amelyre nem csak a tartás megváltozása, de a fájdalom és a csökkent teljesítőképesség is felhívhatja a figyelmet. A kezelés tekintetében a sorrend: gyógytorna, úszás, fizioterápia, amelyek minden esetben szükségesek. Ezek után jöhet szóba az ortopéd fűző, de van olyan súlyos eset, amikor műtétre van szükség.

 

 

A hanyagtartás egy olyan elváltozás, ami laposabb mellkassal, előreesett vállakkal, valamint néha deréktáji lordosissal és mellkas-deformitással jár együtt. Akárcsak a lúdtalp, ez az ízületi lazaság részjelenség, gyakran együtt fordulnak elő. A legjellemzőbb a fiataloknál, mivel ezt sokszor az iskolában, a számítógép előtt ülés és a sok órás lehajtott fejjel történő telefonnyomkodás alakítja ki ezt a tartáshibát. Fontos, gerinctréninggel vagy gyógytornával korrigálni, mivel ezek nélkül ez akár súlyos strukturális deformitásokhoz és gerincferdüléshez is vezethet.

Amennyiben az Ön gyermekénél is jelentkeznek az ortopédiai problémák, keresse szakorvosainkat bizalommal!

Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

Hogyan kezelhető a bütyök?

Hogyan kezelhető a bütyök?

Elsősorban az idősebb korosztálynál fordul elő, de örökletes tényezők miatt akár már fiatal korban is előfordulhat ez a lábdeformitás.

Kialakulásának legfőbb oka a nem megfelelően kiválasztott cipő, ami miatt süllyedhet a harántboltozat és összeszorulhatnak az ujjak is. A nők körében gyakoribb ennek előfordulása, mivel magas sarkú cipő hordása esetén a súly a lábfej elülső részére összpontosul, ezzel megváltoztatva a talpon a nyomásviszonyokat, ezt pedig még tovább ronthatja egy lábujjakat összeszorító szűk fazon.

A bütyök kialakulása mögött örökletes hajlam is állhat, valamint bizonyos betegségek is, mint a  pikkelysömörrel és reumával együtt járó ízületi gyulladás.

A legtöbb esetben fájdalommentes, azonban a megfelelő cipő kiválasztása gondot okozhat. Ha a cipő nem megfelelő, az oldalsó nyomás miatt erős fájdalom keletkezik, aminek következménye lehet a tyúkszem kialakulása, a nyáktömlőgyulladás és a többi ujj oldalirányú eltolódása is.

A fájdalmat mérsékelni és kezelni  lehet fájdalomcsillapító tablettával, járást könnyítő cipőbetéttel, egyedi cipővel, lábtornával vagy sebészeti beavatkozással.

Bütyök esetén a gyulladás és a fájdalom időről-időre visszatérhet és fokozódhat. Érdemes mielőbb rászánni magunkat a kezelésre, mivel a rossz terhelés miatt idő előtt tönkremehetnek a lábtőízületek, a kisízületek elkezdenek kopni. A rossz lábstatika a boka, térd, csípőízületre is kihatással van, akár deréktáji fájdalmat is okozhat.

 

Amennyiben Önnek is problémát okoz a bütyök, keresse bizalommal ortopéd szakorvosainkat!

Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

Sarokfájdalom okai és kezelése

Sarokfájdalom okai és kezelése

Sarokfájdalom esetén, egy gyakori problémáról van szó, ami lehet igen kellemetlen, és egyes esetekben állhat mögötte komoly betegség is. A sarok, mivel járáskor a testsúlyunk 1,25-szöröse, futáskor pedig 2,75 szöröse nehezedik rá, sérülékeny és érzékeny területe a testünknek.

Ez a fájdalom a lábfejen jelentkező panaszok közül a leggyakoribb. Ezen probléma leggyakoribb okai az ütődés, a sarkanytú és a túlterhelés.

Jelentős része a fájdalmaknak mechanikai okok miatt következik be, de előfordulhat az is, hogy e mögött csontritkulás és egyéb csontbetegségek, fertőzések, neurológiai- és autoimmun problémák, arthritis vagy valamilyen trauma áll.

Ha az alábbi tüneteket tapasztalja, mielőbb ajánlott orvoshoz fordulni:

  • ha lábfejét nem tudja visszafeszíteni
  • fájdalmat, zsibbadást érez, amit láz is kísér
  • ha nem tud lábujjhegyre állni
  • duzzanat okoz fájdalmat a saroknál

Egyes sarokemelők és talpbetétek segíthetnek a sarok tehermentesítésével a fájdalom csökentésében. Elhúzódó eseteknél 2-3 alaklommal beadott szteroidinjekció is csökkentheti a tüneteket. Jó eredményt mutatnak még a terápiás röntgenbesugárzások is, ami a konzervatív terápiák közé tartozik.

Súlyosabb esetekben, ahol a konzervatív terápiára nem reagál a beteg, műtét is szóba jöhet, ami a panaszok lényeges csökkenését eredményezheti.

Ha jelentkezik Önnél a súlyosabb sarokfájdalom, keresse ortopéd szakorvosainkat bizalommal!

Időpontot a +36 42 512 990-es számon tudnak kérni.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!