A fülzúgás okai és kivizsgálása

A fülzúgás okai és kivizsgálása

Abban az esetben beszelhetünk fülzúgásról, ha a beteg olyan hallási érzékekről számol be csak az egyik, vagy mindkét fülben, melyek nem hozhatók kapcsolatba külső hangforrással. Ilyen esetekben a páciens lüktető vagy sípoló, susogó, vagy magas hangokat hall, ami pszichésen idegesítő és kimerítő lehet.

A fülzúgásnak okai lehetnek:

  • Idegi okok: eredhetnek a hallórendszer működési zavaraiból és idei elemeinek sérüléséből, de lehet okozója az alacsony vérnyomás és a vérszegénység is. Ugyancsak tünete lehet daganatos elváltozásoknak is, melyek a hallópályákat érintik.
  • Izomeredetű: ebben az esetben a betegek lepkeszárnyverdesésnek és zümmögésnek írják le a hangokat, amit a fülközépizmok rángása okoz.
  • Ér eredetű: ilyenkor a hangot párhuzamosan észlelik a szívdobbanással. Okozhatják a kitáguló erek fokozott véráramlásai a gyulladt középfül nyálkahártyájában.

A kivizsgálás során a dobhártyát és a hallójáratot vizsgálják, azonban a nyaki erek vizsgálata is rámutathat okokra, mint pl. a vérnyomásproblémák és az érelmeszesedés. A szakorvos javasolhat még MR és nyaki ultrahang vizsgálatot is. Leggyakrabban a fülzúgást a nyaki erek problémái okozzák.

A fülzúgás a kiváltó okok megszűntetésével lehetséges, ugyanis ez egy tünet. A fülzsír miatti fülzúgás megszüntetése a legegyszerűbb, ennek kitisztításával. Az antibiotikumok miatti fülzúgás esetében ennek elhagyása segíthet, azonban abban az esetben, ha fertőzés áll fennéppen az antibiotikum segíthet.

Amennyiben Ön is fülzúgást tapasztal, keresse fül-orr-gégész szakorvosainkat bizalommal!

Előjegyzést a +36 42 512 990-es számon kérhetnek.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

Gyakori orrvérzés – mikor kell orvoshoz fordulni?

Gyakori orrvérzés - mikor kell orvoshoz fordulni?

Gyakran előforduló jelenség gyermekek és felnőttek esetében is. Sokszor lehet ijesztő, azonban a legtöbb esetben nem áll komoly panasz a hátterében. Általában ez orvosi beavatkozás nélkül, magától elmúlik, azonban óvatosnak kell lenni, mivel ez súlyosabb betegségek tünete is lehet.

Orrvérzést tapasztalhatunk, ha az orrban található érzékeny erek valamelyike megsérül. Leggyakrabban ez szénanáthával, külső sérüléssel, fertőzéssel, vagy orrfújással kapcsolatban fordul elő. Gyógyszerek mellékhatása, valamint magasvérnyomás és alkoholfogyasztás lehet hajlamosító tényező. Károsíthatja és kiszáríthatja az orr nyálkahártyáját az orrsövény ferdülés is. Gyerekeknél gyakori kiváltó ok az orr piszkálása, ami fertőzést és sebeket okoz az orr nyálkahártyáján.

Amennyiben orrvérzést tapasztalunk, előre hajtott fejjel próbáljuk meg elállítani a vérzést, az orrszárnyak 15 percig tartó összenyomásával jégtömlőt helyezve a tarkóra. Nincsen további teendő, ha a vérzés eláll. Célszerű kerülni egy ideig a fizikai erőkifejtést, cipekedést és a sportot is, mivel ezek növelik a vénás nyomást.

Ha a vérzést ilyen úton nem sikerül elállítani, vagy amennyiben a szájüregből is aktív vérzést észlelünk, mindenképpen forduljunk orvoshoz, mivel ez súlyosabb problémára is utalhat. Abban az esetben is javasolt orvossal konzultálni, ha az orrvérzés minimális, azonban visszatérő.

Szakorvosnál endoszkópos vizsgálattal azonosítják a vérzésforrást. Ez az eljárás kicsit kellemetlen, azonban Magánkórházunkban ez fájdalommentesen is elvégezzük altatásban.

 

Ha Ön is hasonló tüneteket tapasztal, keresse fül-orr-gégész szakorvosainkat bizalommal!

Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

A nyelési panaszok okai és kezelése

A nyelési panaszok okai és kezelése

Számtalan oka lehet a nyelési nehézségnek, ezeket nem is minden esetben kíséri fájdalom, gyakran fordul elő a gombócérzet a torokba.

Aszerint is meg lehet különböztetni a tüneteket, hogy rövidebb, vagy hosszabb ideig tartanak. A hosszabb ideig elhúzódó tünetek esetén krónikus betegségről beszélünk. Sokféle okát lehet megkülönböztetni, mivel a nyelésnek több fázisa van (a szájban, a garatban, a nyelőcsőben és a gyomor nyílásánál).

Betegségek, amik mögötte állhatnak:

  • Savas reflux és gyomorégés esetén, a gyomor bejáratánál található záróizom-problémák.
  • Mandula- vagy gége gyulladás
  • Daganat is lehet az oka, ami nyelőcsőszükületet okoz
  • Idegrendszeri betegségek, mint a Parkinson-kór, stroke, demencia és a sclerosis multiplex
  • Genetikai betegsége, amelyek a nem megfelelő izomfejlődéssel állnak kapcsolatba
  • Pszichikai rendellenességek

Ha ismerjük a panasz okát, akár házi praktikákkal is lehet ezeket kezelni. Nedvesen tartja a nyálkahártyát a megfelelő folyadékbevitel, ami enyhítheti a gyulladást. A meleg folyadékok is segíthetnek. A gyógyteák pedig nyugtató hatásúak lehetnek.

A meleg borogatás és sál, valamint a sós vizes inhalálás is hasznos lehet. Ez fellazítja a légutakban letapadt váladékot. A dohányzást is ajánlott abbahagyni ilyen tünetek esetén.

Idősebb korban gyakoribbak lehetnek a nyelési nehézségek, főleg azoknál, akik krónikus betegségben szenvednek. Megváltozik az étvágy és az ízérzékelés is a korral, e miatt előfordulhat az is, hogy kevesebb folyadék kerül a szervezetbe, ami megnehezítheti a nyelés, ugyanis így szárazabbak lesznek a torokban és a szájban található nyálkahártyák.

 

Amennyiben Ön is nyelési nehézségekkel küzd, keresse fül-orr-gégész szakorvosunkat bizalommal!

Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

A középfülgyulladás tünetei és kezelése

A középfülgyulladás tünetei és kezelése

A középfülgyulladást gyakran megelőzi náthás megbetegedés, amelyet láz is kísérhet. Ennek esetében az üregrendszerben, valamint a középfülben alakul ki valamilyen gyulladás. Ezt okozhatják baktériumok, vagy vírusok, de lehet savós fülgyulladás is, amelyet általában nem kísér láz, vagy fokozódó fájdalom.

Legtöbbször gyerekeknél fordul elő. Felnőtteknél inkább a hallójárat-gyulladás a jellemzőbb. Mára a gyermekeknél az ilyen jellegű megbetegedések száma a helyes antibiotikum használatnak és a védőoltásoknak köszönhetően csökkent.

Sokféle oka lehet, és rengeteg tényező hajlamosíthat rá. Az életkor is szerepet játszik benne, mivel a felnőttek és a gyerekek anatómiai területén több eltérés is van, főként a fülkürtben, mely a gyermekeknél rövidebb, ez által a kórokozók is könnyebben bejutnak a dobürgebe. Náluk még éretlenebb az immunrendszer is, ezáltal sokkal fogékonyabbak a vírusos és bakteriális infekciókra. A rizikót növeli az anyatejes táplálás hiánya is. A dohányfüstös környezet is szerepet játszat a középfülgyulladás kialakulásában.

A savós típusú fülgyulladásnál nem alakul ki gennyes gyülem a középfülben, nem alakul ki fájdalom. Ebben az esetben a hallócsontokat folyadék veszi körül és nem levegő, így a bejövő hang nagyjából 30 decibeles veszteséggel adódik tovább. Ilyenkor a szülök, gyakran azt vehetik észre, hogy gyermekük gyakran visszakérdez, de nem panaszkodik fülfájdalomra.

Gennyes középfülgyulladás esetében jellemző az éjszakai erős fájdalom, melyez általában láz is kísér. Gyakran kialakulhat orrfolyás, felsőlégúti hurut, valamint orrdugulás. A gyermek orrmandulája megdagad, alig kap levegőt, éjszaka horkol. Ez esetben a halláscsökkenés feltűnőbb, mivel gyorsabban alakul ki.

A kezelés a szakorvosi vizsgálat alapján történik, mivel az orvos el tudja különíteni, hogy vírusos vagy bakteriális eredetű fertőzés áll-e fenn.

Sikeresen gyógyítható, még olyan esetben is, amikor a dobhártya kilyukad, mivel nagyon jó a gyógyulási hajlama, gyakorlatilag heg nélkül regenerálódik.

Segíti a középfülgyulladás megelőzését, ha időben ellátják a felső légúti fertőzéseket, az orrfolyós gyermek orrát pedig megfelelően tisztítják. Ebben segíthet az orrcseppek megfelelő használata, orrszívás valamint a sóoldatos orrmosás. Mindezek mellett fontos a megfelelő folyadékbevitel és a helyes táplálkozás is.

Ha Önnél vagy gyermekénél hasonló tüneteket észlel, keresse fül-orr-gégész szakorvosainkat bizalommal!

Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

A szénanátha – napjaink népbetegsége

A szénanátha - napjaink népbetegsége

A szénanátha egy szezonális allergiás nátha, tüneteket egy-egy allergén virágzási periódusában okoz, ennek okai lehetnek különböző gombaspórák és pollenek (virágporok).

Ennek leggyakoribb tünetei az orrdugulás, tüsszögés, vizes orrfolyás, valamint viszkető érzés a torokban és az orrban. Ezeket a tüneteket gyakran kíséri a viszkető szem, könnyezés, szemkörnyéki ödéma, illetve a kötőhártya vörössége. Sok esetben előfordul a fejfájás, fáradtság és a koncentrációsképesség csökkenése.

Magyarországon az allergiaszezon már február végén kezdődik az ilyenkor virágzó fák révén (éger, nyír, kőris, mogyoró). A „fűszezon” azonban jelentősebb, mely április végétől júliusig tart, amikor bizonyos füvek és gabonafajták jelennek meg (kukorica, rozs, perje és csenkeszfélék), ezek tartósabb tüneteket válthatnak ki. A náthát tüneteit kiválthatja a háziállatok szőre, hámsejtjei, tolla és nyála is kiválthatja, valamint a házi por is.

Fontos a kiváltó okok azonosítása, melyben segíthet a beteg kikérdezése, az anamnézis felvétele, valamint el kell végezni a bőrpróbát is, az allergének meghatározásához.

Több lépcsőfoka is van a kezelésnek, úgy, mint a megelőzés, a tünetek enyhítése, a gyógyszeres és immunterápia, valamint az allergének és irritáló anyagok elkerülése és eltávolítása.

Enyhe és közepesen súlyos esetben a tünetek jelentkezésekor javasolt az antihisztamin szedése.

Mérlegelendő az allergiaszezon után az immunterápia alkalmazása, ennek célja a túlérzékenység enyhítése. Ennek során először kis, majd egyre növekvő adagban juttatják az allergént a bőr alá fecskendezve. Ez az immunrendszert arra ösztönzi, hogy semlegesítő vagy blokkoló antitesteket termeljen, ez által az allergiás reakciók megelőzhetők lesznek. Injekciós formában is létezik, azonban praktikusabb lehet a tabletta vagy csepp adagolásu. Ezt a fajta kezelést érdemes mielőbb elkezdeni, amennyiben ez a betegnél alkalmazható.

Javíthatja a beteg állapotát, és csökkentheti a gyógyszeres kezelés igényét az allergének kerülése, azonban tünetmentesség csak ritkán érhető el.

 

Amennyiben Ön is szenved az allergiától, keresse szakorvosainkat bizalommal!

Időpontot a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

 

Orrsövény miatt is horkolhat

Orrsövény miatt is horkolhat

Az orrsövény elferdülése egyfajta fejlődési rendellenesség, ritkább esetekben baleset során is kialakulhat. A fejlődés során az orrban lévő porcos és csontos rész nem egyenlő ütemben növekszik, ebből adódóan szinte nincs olyan ember, akinél ne lenne valamilyen fokú orrsövényferdülés.

Az orrot ért ütés, trauma is okozhat ferdülést. Ebben az esetben a ferdülés lehet enyhe, vagy akár teljesen el is zárhatja az orrüreg jobb vagy bal részét. Ennek következtében az orrlégzés és az arcüreg szellőzése is nehezítetté válhat, ezek pedig szövődmények, kellemetlen tüneteket vonhat maga után.

A visszatérő arcüreggyulladás, gyakori középfülgyulladás, vagy a horkolás is lehet jele az orrsövényferdülésnek. Ezek során gátolt az orrlégzés, ami helyett szájlégzést alkalmaz a beteg, ami hajlamosíthat gége- és garathurutra is.

Az orrsövényfejlődés nem kezelhető konzervatív terápiával, vagy gyógyszerrel, csak műtéti úton korrigálható. Ezt csak felnőtt korban végzik, amikor már a porcos és csontos orrsövény már teljesen kifejlődött, mivel ilyenkor már nem várható további méreti és alaki változás sem.

Manapság már speciális műszerek és endoszkóp segítségével igazítják a megfelelő helyzetbe a csontos és porcos szakaszt. A műtétet helyi érzéstelenítésben és altatásban is egyaránt végzik, ez függ a beteg állapotától/igényétől, illetve az operáló orvos véleményétől.

 

Amennyiben Ön is hasonló problémákkal küzd, keresse bizalommal fül- orr- gégész szakorvosainkat!

Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni!

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

Az orrmandula megnagyobbodásának okai

Az orrmandula megnagyobbodásának okai

Ezt a megbetegedést a köznyelvben polipnak hívják, mely főként az óvodáskorú gyermekeket érinti.

A polip akkor alakul ki, ha az orrmandula a folyamatos gyulladások, fertőzések miatt fokozatosan megduzzad. A folyamat a csúcspontját általában a gyerekek óvodába menése után éri el, azután, hogy a gyermekközösségbe kerül, és egymás között „cserélgetik” a kórokozókat. Abból a szempontból ez jó, hogy kialakul az immunitás, viszont egyeseknél az orrmandula megnövekedése következhet be.

Az orrmandula megduzzadása leblokkolja a középfül szellőzését, melynek folyamán folyadékgyülem jön létre, illetve leblokkolhatja a középfül szellőzését. Ezekben az esetekben csökken a hallás, valamint könnyen kialakulhat a középfülgyulladás. Abban az esetben, ha az orrmandula tovább duzzad, esetleg előre nő, lassan elzárhatja az orrnyílásokat, és ez által az orrlégzés esetében előfordulhatnak olyan problémák, mint a szájlégzés vagy a horkolás.

Gyerekeknél gyakori a „taknyos” orr, valamint a tátott száj, ami utalhat a duzzadt orrmandulára. A horkolás, nagyothallás, szájlégzés és a horkolás egy fokozottabb formája (ami már akár alvászavart is okozhat) is lehet egy kezdeti tünet.

Ma már endoszkóppal vizsgálnak, így pontosan lehet látni az orrgaratot. Már van gyerekek számára készített és hajlékony endoszkóp is, így fájdalommentesen lehet vizsgálni az orrgaratot és pontosan lehet látni vele, hogy mekkora az orrmandula.

A szakorvosok a műtétet illetően akkor hozzák meg a döntést, ha nyugalmi helyzetben, azaz akut gyulladás megléte nélkül is akadályt képez az orrmandula. A műtét ma már rutinműtétnek számít.

 

Ha Ön vagy gyermeke is hasonló problémával küzd, keresse fül-orr-gégész szakorvosainkat bizalommal!

Időpontot a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni!

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

Visszatérő mandulagyulladás – mikor szükséges a mandulaműtét?

Visszatérő mandulagyulladás - mikor szükséges a mandulaműtét?

A garatmandulák gyulladását értjük mandulagyulladás alatt, míg torokgyulladás alatt a torok nyálkahártyájának gyulladását. A megbetegedést legtöbb esetben vírusok okozzák, a tüszős mandulagyuladást azonban baktérium.

Vírusos időszakban nagyon gyakori ez a fertőzés. Ezeknek a betegségeknek a kórokozói (akár baktérium, akár vírus) nagyon könnyen terjednek, mivel cseppfertőzéssel adódnak át.

A gyerekek 70, míg a felnőttek 90 százalékánál a torok- és mandulagyulladás jellemzően vírusos eredetű. A tüszős mandulagyulladás hátterében viszont mindig bakteriális fertőzés áll. A hideg önmagában nem okozza ezeket a gyulladásokat, viszont rizikófajtor, mivel a kihűlés nem természetes állapot, és ez nem segíti az immunrendszer működését, és ez növeli a kockázatát annak, hogy elkapjuk a fertőzést.

Mandulagyulladás esetében a mandulák beduzzadnak, megnagyobbodnak a nyirokcsomókkal együtt. A torokgyulladás esetében torokfájdalom mellett nyelési nehézségek és fájdalom is jelentkezik, valamint kísérheti hőemelkedés (néha magas láz), de általában láztalan a beteg.

A szakorvosok szerint a krónikus, évente visszatérő mandulagyulladás esetében indokolt a műtét. Sok esetben nem csak a torok, illetve mandula környezetében jelentkezhet gyulladás, nyelési nehézség, hanem a megbetegedés hőemelkedéssel, az immunrendszer gyengülésével, visszatérő fáradékonysággal is járhat. Ezek a gyulladások megbetegíthetik az ízületeket, veséket, szívet és más szerveinket is.

Ha a mandula körül tályog alakul ki, nem érdemes halogatni a műtétet, ami a szövődmények elkerülése miatt szinte kötelező. A jelentősen megnagyobbodott torokmandulák szűkíthetik a torkot, ezek légzési vagy nyelési nehézségeket okozhatnak, valamint hozzájárul az éjjeli légzéskimaradás és a horkolás kialakulásához is.

A mandulagyulladás kapcsán mindenképpen ajánlott a fül-orr-gégész szakorvossal konzultálni.

 

Ha Önnél is hasonló megbetegedés áll fenn, keresse fül-orr-gégész szakorvosainkat bizalommal!

Időpontot a +36 42 512 990-es számon tudnak kérni.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!