Laktóz és gluténérzékenység tünetei és kezelése
Ugyan Magyarországon nem készült még reprezentatív felmérés a laktóz-intolerancia előfordulásáról, a tapasztalatok és a népesség nagyarányú ázsiai eredete alapján az feltételezhető, hogy felnőtt korban legalább 30-40 százalék érintett.
A gluténérzékenység (cöliákia) a lakosság 1-2%-át érinti, de csak minden 10. ember tud a betegségéről és sokakat csak akkor diagnosztizálnak, amikor a cöliákia szövődményei már kialakultak és az okokat kezdik keresni. Ezért is fontos a családszűrés: ha van a családban cöliákiás, akkor a gyerekeket, szülőket, nagyszülőket is ki kell vizsgálni.
A laktóz- és a gluténérzékenység akár felnőttkorban is megjelenhet, ezek sokszor puffadással, hasmenéssel, hasi diszkomforttal és gázképződéssel is járhat. Azonban két teljesen más emésztőrendszeri problémáról beszélünk.
Akkor beszélünk laktóz-intoleranciáról, ha a vékonybélben a tejcukor lebontására képes laktáz enzim részlegesen vagy teljesen hiányzik.
A laktóz-intolerancia oka szerint több formát különböztethetünk meg:
- Az elsődleges hiány – azaz az újszülöttkori – életre szóló rendellenesség. A veleszületett (öröklődő) forma ritka. Ennek gyakoribb az elsődleges egy későbbi formája, amikor a laktáz aktivitása fokozatosan elmúlik. Általában 2 éves korban kezdődik és leghamarabb 6 és 40 éves kor között bármikor megmutatkozhat és panaszokat okoz.
- A másodlagos laktózhiány sokszor a vékonybelek nyálkahártyájának sérülése miatt következik be. Legtöbbször, akár egy fertőzés okán, gyomor-bélhurut következménye. A másodlagos laktázhiány nem genetikai eredetű.
- Fizikális vizsgálattal puffadás, hasi érzékenység tapasztalható. Ha gócos fájdalmak jelentkeznek, megfigyelésre van szükség, mert húzódhat mögött sebészetileg gyógyítható betegség is.
- Laboratóriumi vizsgálatok során a székletből laktóz mutatható ki. A széklet normális esetben teljesen szénhidrátmentes. A széklet vegyhatása savas a tejsavas erjedés következtében.
- Terheléses-megvonásos próbák esetén, a tej kiiktatása történik a táplálékból, ez által a tünetek megszünhetnek – ismételt laktóz bevitelre a tünetek kiújulnak. Azonban ez a próba nem elég a pontos diagnózishoz, mivel a tünete mögött tejallergia is lehet.
A lisztérzékenység, más néven cöliákia, a laktóz-intoleranciával szemben egy téves immunreakció, melyet a gabonafélékben (búzában, rozsban, árpában) megtalálható glutén a vált ki.
A cöliákia egy autoimmun betegség, ennek során a szervezet a gluténre antitestek termelődésével reagál, károsodnak a vékonybél bélbolyhai és felszívódási zavar alakul ki. A cöliákia a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, kezelési módja az élethosszig tartó teljes gluténmentes diéta, amely hatására a bélbolyhok idővel regenerálódnak és a betegség tünetei megszűnnek.
Életkor szerint eltérőek lehetnek a tünetek:
- Csecsemőkorban ennek főbb tünetei a hasi fájdalmak és a hasmenés. Az első tünetek rendszerint a glutén tartalmú ételek bevezetését követően pár hónappal jelentkeznek.
- Gyerekkorban ugyancsak sajátos tünete lehet a hasfájás, fokozott gázképződés, hasmenés, valamint súlycsökkenés.
- Felnőttkorban ezen tüneteket gyakran kísérheti puffadás. Gyakori, hogy a cöliákia felismerésére már csak a tápanyag-, ásványianyag-hiány okozta állapotok kapcsán kerül sor.
Ha Ön is hasonló problémákat tapasztal, keresse bizalommal gasztroenterológus szakorvosainkat!
Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon kérhetnek!
Nálunk a bizalom presztízskérdés!