Az öregszeműség tünetei és kezelése

Az öregszeműség tünetei és kezelése

Az öregszeműség (presbyopia) a szemnek a közeli tárgyakra való fókuszálási képességének fokozatos csökkenése. Ez az öregedés természetes, gyakran bosszantó velejárója. Általában a 40-es évei elején-közepén válik észrevehetővé, és 65 éves kora körül tovább romlik.

Akkor tudatosulhat, amikor könyveket és újságokat kezd el karnyújtásnyira tartani, hogy el tudja olvasni őket. Egy alapvető szemvizsgálat megerősítheti a diagnózist.

Az öregszeműség fokozatosan alakul ki. A következő jeleket és tüneteket 40 éves kora után észlelheti először:

  • Hajlamos távolabb tartani az olvasnivalót, hogy a betűk tisztábbak legyenek.
  • Homályos látás normál olvasási távolságban
  • Szemfáradtság vagy fejfájás olvasás vagy közeli munka után.

Észreveheti, hogy ezek a tünetek rosszabbak, ha fáradt, vagy ha olyan helyen tartózkodik, ahol gyenge a megvilágítás.

A kép kialakításához a szem a szaruhártyára és a lencsére támaszkodik, hogy a tárgyakról visszaverődő fényt fókuszálja. Minél közelebb van a tárgy, annál jobban hajlik a lencse.

A szaruhártya a szem világos, kupola alakú elülső felülete. A lencse egy átlátszó szerkezet, amely körülbelül akkora, mint egy M&M’s cukorka. Mindkét struktúra elhajlítja (megtöri) a szemébe belépő fényt, hogy a képet a szem belső hátsó falán található retinára fókuszálja.

A lencse a szaruhártyával ellentétben némileg rugalmas, és az azt körülvevő körkörös izom segítségével képes alakot változtatni. Amikor távolról néz valamit, a körkörös izom ellazul. Amikor valami közeli dologra néz, az izom összehúzódik, lehetővé téve a viszonylag rugalmas lencse görbülését és fókuszálóképességének megváltoztatását.

A presbyopiát a szemlencse megkeményedése okozza, amely az öregedéssel együtt jár. Mivel a lencse egyre kevésbé rugalmas, már nem tudja megváltoztatni az alakját, hogy a közeli képekre fókuszálhasson, ennek eredményeképpen ezek a képek fókuszálatlanul jelennek meg.

Bizonyos tényezők növelhetik a kialakulásának valószínűségét, többek között:

  • Az életkor. Az életkor a legnagyobb kockázati tényező. 40 éves kor után szinte mindenkinél jelentkezik valamilyen mértékű presbyopia.
  • Egyéb egészségügyi állapotok. A távollátás vagy bizonyos betegségek – például a cukorbetegség, a szklerózis multiplex vagy a szív- és érrendszeri betegségek – növelhetik a korai öregszeműség kockázatát.
  • Gyógyszerek. Bizonyos gyógyszerek összefüggésbe hozhatók a korai tünetekkel, beleértve az antidepresszánsokat, az antihisztaminokat és a vízhajtókat.

Alapvető szemészeti vizsgálattal diagnosztizálják, amely magában foglalja a fénytörés felmérését és a szem egészségügyi vizsgálatát.

A fénytörésvizsgálat megállapítja, hogy rövidlátás vagy távollátás, asztigmatizmus vagy presbyopia áll-e fenn. Orvosa különböző műszereket használhat, és megkérheti Önt, hogy több lencsén keresztül nézzen, hogy megvizsgálja a távoli és közeli látását.

Vizsgálat során valószínűleg cseppeket tesznek a szemébe, hogy kitágítsák a pupilláit a szemészeti vizsgálathoz. Ettől a vizsgálat után néhány órával a szeme fényérzékenyebbé válhat. A tágítás lehetővé teszi, hogy orvosa könnyebben megnézze a szeme belsejét.

Gyakoribb vizsgálatokra lehet szüksége, ha a szembetegség kockázati tényezői fennállnak, vagy ha szemüvegre vagy kontaktlencsére van szüksége.

A kezelés célja, hogy kompenzálja, hogy a szeme nem képes a közeli tárgyakra fókuszálni. A kezelési lehetőségek közé tartozik a korrekciós szemüveg vagy kontaktlencse viselése, a fénytörő műtét, illetve a presbyopia kezelésére szolgáló lencseimplantátum beültetése.

Keressen fel egy szemorvost, ha a homályos közeli látás akadályozza Önt az olvasásban, a közeli munkavégzésben vagy más normális tevékenységek végzésében.

 

Forduljon szemész szakorvosainkhoz bizalommal!

Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

A retinaleválás okai és kezelése

A retinaleválás okai és kezelése

A retinaleválás olyan szemprobléma, amely akkor fordul elő, amikor a retina, a szem hátsó részét borító vékony idegszöveti hártya leválik.

A retina idegsejtjei normális esetben érzékelik a szembe jutó fényt, és jeleket küldenek az agynak arról, hogy mit lát a szem. Amikor azonban ez leválik, már nem úgy működik, ahogyan kellene. Ez homályos látást és látásvesztést okozhat. Azonnali orvosi ellátást igényel.

Okai lehetnek:

Szakadások vagy lyukak a retinában

A retina szakadása a leggyakoribb oka a retinaleválásnak. Ezek a szakadások akkor keletkezhetnek, ha folyadékok gyűlnek össze a retina alatt. Szakadást okozhat a hátsó üvegtest leválása is, amikor az üvegtest gélje összezsugorodik és elválik a retinától. Szem- vagy fejsérülés, esetleg más szembetegségek is okozhatnak ilyen szakadásokat vagy lyukakat.

A retina húzódása

Ha az üvegtestgél és a retina között szövet képződik, az elránthatja a retinát a szem hátsó részétől. Ezt nevezzük húzódásnak.

Folyadék felhalmozódása a retina alatt

Ez a folyadékfelhalmozódás a retina leválását okozhatja a szem hátsó részéről. A folyadék felhalmozódását okozhatja gyulladás vagy betegség a retinában, a retina alatti rétegben (chorioidea), az erekben vagy a szem szöveteiben.

Sokan látnak lebegést és fényvillanásokat, mielőtt a retina leválásának tünetei jelentkeznének. A floaterek olyan foltok, pöttyök és vonalak, amelyek a látómezőben lebegnek. A villanások rövid szikrák vagy villámcsíkok, amelyeket a legkönnyebben csukott szemmel lehet látni. Gyakran a látómező szélén jelennek meg. Az úszók és a villanások nem mindig jelentik azt, hogy retina leválása lesz, de figyelmeztető jelek lehetnek, ezért a legjobb, ha azonnal kivizsgáltatja magát egy orvossal.

Ritka esetekben a retinaleválás figyelmeztetés nélkül történik. A leválás első jele lehet egy árnyék a látás egy részén, amely nem múlik el. Előfordulhat, hogy az oldalsó (perifériás) látás új és hirtelen elvesztése jelentkezik, amely idővel egyre rosszabbá válik.

A retinaleválás diagnosztizálásakor a szemész megvizsgálja a közel- és távollátását (látásélességet) és az oldalsó (perifériás) látást is. Ezek a rutin látásvizsgálatok nem találják meg magát a retinaleválást. De megtalálhatják azokat a problémákat, amelyek retinaleváláshoz vezethetnek, vagy annak következményei lehetnek.

A retina szemfenéktükrözéses ellenőrzése során az orvos rendszerint látja a retina szakadását vagy leválását. Ez a vizsgálat lehetővé teszi számára, hogy egy nagyítóval és fénnyel ellátott eszközzel belelásson a szem hátsó részébe.

Ha a retina szakadása vagy leválása a retinában lévő ereket érinti, akkor vérzés jelentkezhet a szem közepén. Ezekben az esetekben ultrahang segítségével nézik meg a retinát.

Hogyan kezelik a retina leválását?

A retina visszahelyezésének egyetlen módja a műtét. Kezelés nélkül a látásvesztés a kisebbtől a súlyosig terjedhet. Akár vakságig is fajulhat. A látásvesztés néhány órán vagy napon belül bekövetkezhet.

Ez az állapot azonnali ellátást igényel. Az, hogy milyen hamar van szükség műtétre, általában attól függ, hogy a retina leválása eléggé elterjedt-e vagy elterjedhet-e ahhoz, hogy a központi látást befolyásolja.

 

Ha Önnél is jelentkeznek a tünetek, keresse szemész szakorvosainkat bizalommal!

Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

Betegségek melyektől fényérzékeny lesz a szem

Betegségek melyektől fényérzékeny lesz a szem

A fényérzékenység olyan állapot, amikor az erős fény bántja a szemét. Ennek az állapotnak egy másik neve a fotofóbia. Ez egy gyakori tünet, amely számos különböző állapothoz társul, a kisebb irritációktól kezdve a súlyos betegségekig.

Enyhe esetekben hunyorogni kell egy erősen megvilágított szobában vagy a szabadban. Súlyosabb esetekben ez az állapot jelentős fájdalmat okoz, amikor a szemét szinte bármilyen fénynek kiteszi.

Mi okozhat a fotofóbiát?

Migrén
A fotofóbia a migrén gyakori tünete, ami súlyos fejfájást okoz, amelyet számos tényező kiválthat, többek között hormonális változások, ételek, stressz és környezeti változások. Egyéb tünetek közé tartozik a fej egy részén jelentkező lüktetés, hányinger és hányás.

A szemet érintő állapotok
A fotofóbia számos, a szemet érintő állapot esetén is gyakori.

  • Szaruhártya kopás

A szaruhártya-horzsolás a szaruhártya, a szem legkülső rétegének sérülése. Ez a fajta sérülés gyakori, és akkor fordulhat elő, ha homok, szennyeződés, fémrészecskék vagy más anyagok kerülnek a szemébe. Ez egy súlyos állapothoz, az úgynevezett szaruhártya-fekélyhez vezethet, ha a szaruhártya elfertőződik.

  • Scleritis

A szkleritisz akkor fordul elő, amikor a szem fehér része begyullad. Az esetek körülbelül felét az immunrendszert érintő betegségek, például a lupusz okozzák. Egyéb tünetek közé tartozik a szemfájdalom, a vizenyős szem és a homályos látás.

  • Kötőhártya-gyulladás

A “rózsaszín szem” néven is ismert kötőhártya-gyulladás akkor jelentkezik, amikor a szem fehér részét borító szövetréteg megfertőződik vagy begyullad. Többnyire vírusok okozzák, de baktériumok és allergiák is okozhatják. Egyéb tünetei közé tartozik a viszketés, a bőrpír és a szemfájdalom.

  • Száraz szem szindróma

A szemszárazság akkor jelentkezik, amikor a könnymirigyek nem tudnak elég könnyet vagy rossz minőségű könnyet termelni. Ez azt eredményezi, hogy a szeme túlzottan száraz. Okai közé tartozik az életkor, a környezeti tényezők, bizonyos betegségek és egyes gyógyszerek.

Az agyat érintő állapotok
A fényérzékenységet általában néhány súlyos, az agyat érintő betegséggel hozzák összefüggésbe.

  • Encephalitis

Az agyvelőgyulladás akkor következik be, amikor az agya vírusfertőzés vagy más ok miatt begyullad. Súlyos esetei életveszélyesek lehetnek.

  • Meningitis

Az agyhártyagyulladás olyan bakteriális fertőzés, amely az agyat és a gerincvelőt körülvevő hártyák gyulladását okozza. A bakteriális forma súlyos szövődményekhez vezethet, például agykárosodáshoz, halláskárosodáshoz, görcsrohamokhoz és akár halálhoz is.

  • Subarachnoidalis vérzés

A szubarachnoidális vérzés akkor fordul elő, amikor az agy és a környező szövetrétegek között vérzés lép fel. Ez végzetes lehet, vagy agykárosodáshoz, illetve stroke-hoz vezethet.

Hogyan kezelhető a fotofóbia?

Otthoni kezelés

A napfénytől való távolmaradás és a belső világítás tompítása segíthet abban, hogy a fotofóbia kevésbé legyen kellemetlen. A szemek csukva tartása vagy sötét, színezett szemüveggel való eltakarása szintén enyhülést hozhat.

Orvosi kezelés

Súlyos fényérzékenység esetén azonnal forduljon orvoshoz. Orvosa fizikai vizsgálatot és szemvizsgálatot is végez. A tünetek gyakoriságára és súlyosságára vonatkozó kérdéseket is feltehet, hogy megállapítsa az okot.

A szükséges kezelés típusa a kiváltó októl függ. A kezelés típusai közé tartoznak:

  • gyógyszerek és pihenés migrén esetén
  • a gyulladást csökkentő szemcseppek szkleritisz esetén
  • antibiotikumok kötőhártya-gyulladás esetén
  • műkönnyek enyhe száraz szem szindróma esetén
  • antibiotikus szemcseppek szaruhártya kopás esetén
  • gyulladáscsökkentő gyógyszerek, ágynyugalom és folyadékok enyhe agyvelőgyulladás esetén (a súlyos esetekben támogató kezelésre, például légzéssegítésre van szükség).
  • antibiotikumok bakteriális agyhártyagyulladás esetén (A vírusos forma általában 2 héten belül magától megszűnik.)
  • subarachnoidális vérzés esetén műtét a felesleges vér eltávolítására és az agyra nehezedő nyomás enyhítésére.

A fényérzékenység megoldható, de először orvoshoz kell fordulnia, hogy segítsen diagnosztizálni a fényérzékenység pontos okát. A kiváltó ok kezelése segíthet a tüneteken.

 

Forduljon szemész szakorvosainkhoz bizalommal!

Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tud kerni.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

Gyermekkori kancsalság

Gyermekkori kancsalság

A kancsalság a gyermekek körében gyakori szembetegség. Ilyenkor a szemek nem állnak megfelelően egymás mellett, és különböző irányba mutatnak. Előfordulhat, hogy az egyik szem egyenesen előre néz, míg a másik befelé, kifelé, felfelé vagy lefelé fordul. Az eltolódás egyik szemről a másikra is áttevődhet.

Hat szemizom irányítja a szem mozgását. Egy izom a szemet jobbra, egy izom pedig balra mozgatja. A másik négy felfelé, lefelé és ferdén mozgatja a szemet. Ahhoz, hogy egy képre tudjunk fókuszálni, mind a hat szemizomnak együtt kell működnie.

A kancsalság befolyásolja a látást, mivel a megfelelő látáshoz mindkét szemnek együtt kell ugyanazt a pontot céloznia. Ha valakinek a szemei gyermekkorában megfelelően sorakoznak, a látásnak jól kell fejlődnie. Ha azonban nincsenek egy vonalban, akkor kialakulhat az amblyopia (tompalátás) nevű állapot. Ilyenkor a rosszul beállított szem gyengébben lát.

Ahhoz, hogy mindkét szemet egy célpontra lehessen igazítani és fókuszálni, a két szem összes izmának együtt kell működnie. Ezeket az izmokat az agy irányítja.

Normális látás esetén mindkét szem ugyanazt a pontot célozza meg. Az agyunk a szemünkből származó két képet egyetlen háromdimenziós (3D) képpé kombinálja. Így tudjuk megmondani, hogy valami milyen közel vagy távol van tőlünk (ezt nevezzük mélységérzékelésnek).

Ha az egyik szemünk nem igazodik egymáshoz, két különböző képet küldünk az agynak. A kisgyermekeknél az agy megtanulja, hogy a rosszul beállított szem képét figyelmen kívül hagyja. Ehelyett csak az egyenes vagy jobban látó szem képét látja. Ennek eredményeképpen a mélységérzékelés sérülhet.

A kancsalság jelei

Észreveheti, hogy gyermeke szemei egyszerre különböző irányokba néznek. Azt is észreveheti, hogy gyermeke becsukja az egyik szemét, vagy lehajtja a fejét, amikor egy tárgyat néz. Lehet, hogy így próbálja elérni, hogy mindkét szeme együtt működjön – ez a kancsalság jele. Az is előfordulhat, hogy az egyik szemével hunyorít, amikor erős napfényben van.

Amikor a gyermekek egyévesnél fiatalabbak, a szemük keresztbe állhat, holott valójában nem az. Ezt nevezik “pszeudostrabizmusnak”. Általában akkor fordul elő, ha a gyermeknek széles, lapos orra van, vagy a belső szemhéjnál bőrredő keletkezik.

A gyermek kinőheti a pszeudostrabizmust, de a kancsalságot nem.

A kancsalságnak három gyakori típusa van.

  • Az infantilis esotrópia az, amikor a csecsemő vagy kisgyermek szemei befelé kereszteződnek.
  • Az akkomodatív ezotrópia a 2 évesnél idősebb gyermekeknél a leggyakoribb kancsalságtípus. Az egyik szem befelé (az orr felé) fordulhat, amikor egy közeli vagy távoli tárgyra fókuszál.
  • Az exotropia az, amikor az egyik szem kifelé (az orrtól távolabbra) fordul, amikor valami távoli tárgyra néz. Ez néha akkor fordulhat elő, ha a gyermek fáradt, beteg vagy álmodozik. Az is előfordulhat, hogy a gyermek az egyik szemével hunyorít az erős napfényben.

A kancsalság kezelése

A gyermek életkorától és a szemek beállításától függően egy vagy többféle kancsalságkezelés is javasolt lehet.

A befelé forduló szemmel (ezotrópia) rendelkező csecsemőknek és nagyon kisgyermekeknek műtétre vagy szemüvegre lehet szükségük. A szemizmokon végzett kancsalsági műtét segít a szemek megfelelő igazításában, és lehetővé teszi a jó látás kialakulását.

A 2 évesnél idősebb esotrópiás gyermekeknek speciális szemüveget lehet felírni, amely segít a szem fókuszálásában és kiegyenesítésében. Esetenként prizmákat is használnak a fókuszálás segítésére. A prizma egy tiszta, ék alakú lencse, amely elhajlítja a fénysugarakat. A prizma a szemüveghez rögzíthető vagy a lencse részeként készülhet.

A másik szemnél gyengébb, rosszul beállított szem megerősítésére javallott lehet a foltozás vagy a homályosítás. A gyermeket szemtapasz viselésével vagy homályosító szemcseppek használatával akadályozzák meg abban, hogy az erősebb szemét használja. Ez arra kényszeríti, hogy a gyengébb szemet használja, ami idővel segít annak megerősödésében.

Néha megtanítják a gyermekeket bizonyos szemizomgyakorlatokra, hogy segítsenek mindkét szemet befelé fókuszálni.

Ha a szemüveg, a prizmák, a szemtapasz vagy a szemgyakorlatok nem segítenek, műtétet javasolnak.

 

Ha észleli a kancsalság jeleit gyermekénél, keresse szemorvosunkat bizalommal!

Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

A látóideggyulladás okai és kezelése

A látóideggyulladás okai és kezelése

Az optikai neuritisz olyan állapot, amely a szemet és a látást érinti. Akkor fordul elő, amikor a látóideg begyullad.

A látóideg üzeneteket küld a szeméből az agyába, hogy Ön értelmezni tudja a vizuális képeket. Ha a látóideg irritált és gyulladt, nem szállítja olyan jól az üzeneteket, és Ön nem lát tisztán.

A gyulladás befolyásolhatja a látását és fájdalmat okozhat. Amikor az idegrostok begyulladnak, a látóideg duzzadni is kezdhet. Ez a duzzanat jellemzően az egyik szemet, de akár mindkettőt is érintheti.

Mi okozza a látóideggyulladást?

A látóideggyulladás oka nem mindig egyértelmű. Okozhatja fertőzés, azonban gyakori állapot azok körében, akiknek sclerosis multiplexük (SM) van. Ebben a betegségben szenvedők körülbelül 50%-ánál alakul ki optikai neuritisz. Gyakran ez az SM első jele.

Milyen tünetei vannak a látóideggyulladásnak?

  • Csökkent látás (általában a fő tünet)
  • Nehézségek a színek megkülönböztetésében, vagy azt veszi észre, hogy a színek nem olyan élénkek, mint máskor
  • Homályos látás – különösen, ha ez a testhőmérséklet emelkedése után jelentkezik, például egy forró zuhany vagy edzés után.
  • A pupilla rendellenes reakciója, amikor erős fény éri a szemet
  • Fájdalom a szemében, különösen, ha mozgatja azt

A látóideggyulladás tünetei súlyosságukban nagyon eltérőek lehetnek. A kiterjedtebb látóideg-gyulladás észrevehetőbb tünetekkel jár.

Az, hogy súlyos tünetei vannak, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a látóideggyulladás soha nem múlik el. Ráadásul nem mindenkinek, akinek optikai neuritise van, vannak látásproblémái. Előfordulhat, hogy a látóideg anélkül gyullad be, hogy a látást befolyásolná. A szem gondos, orvosi vizsgálatával általában akkor is megállapítható az optikai neuritisz, ha nincsenek tünetei.

Hogyan kezelik a látóideggyulladást?

Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a látóideggyulladás miatt nincs szükség semmilyen kezelésre. Néhány hét múlva magától elmúlik, és látása visszatér a normális állapotba. Ez akkor valószínűbb, ha nincs más egészségügyi gondja, amely a látóideggyulladást kiváltotta.

Néha az orvos rövid ideig tartó szteroid kúrát javasolhat, amelyet általában vénába fecskendeznek, hogy segítsen a látás gyorsabb javulásában, és minimalizálja a gyulladást és a duzzanatot. Ezek mellet ha van más betegség, ami ezt kiváltotta, akkor arra is megoldást javasolnak.

 

Amennyiben jelentkeznek Önnél a tünetek, keresse szemész szakorvosainkat bizalommal!

Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

 

A szemhéj ki és befordulása – oka és kezelése

A szemhéj ki és befordulása - oka és kezelése

Akárcsak a test más szövetei, így a szemhéj is veszít rugalmasságából idővel, így megtörténhet, hogy a megereszkedés következtében az alsó szemhéj befordul vagy kifordul. Ezek az esztétikai problémákon kívül akár súlyos panaszokat és látásproblémát is okozhatnak.

A szemhéj kifordulásakor a szaruhártya egy korábban fedett része szabaddá válhat, ha az alsó szemhéj megereszkedik, és kifelé fordul. Ilyenkor a szemhéj védelem nélkül marad, ami szemkiszáradáshoz vezet, ezután pedig túlzott könnyezéshez. A szaruhártya fedetlen része kiszárad, hámhiány miatt pedig fekély keletkezhet.

A szem felszínének védelmére és a gyulladás átmeneti kezelésére szemkenőcsöt és műkönnyet használnak, azonban a végleges gyógyításhoz sebészeti beavatkozást javasolnak, melynek során a bőrt ívesen eltolják a bőrhiányos területre. Ezt érzéstelenítésben végezik. Kezeletlen esetben ez azonban súlyos látásromláshoz, vagy akár vaksághoz is vezethet.

A szemhéj befordulása során a kötőszöveti rostok meggyengülnek, emiatt pedig a szemizom az alsó szemhéjat befelé billen, ilyenkor pedig a szempillák dörzsölik és súrolják a szaruhártyát. Ilyenkor az emberek dörzsölgetik a szemüket, ez pedig idővel a hámhiányt okoz a szaruhártyán, a kötőhártya pedig bevörösödik. Ezt is műtéti beavatkozással kezelik, melynek során a szemhéjszélre tolódott izmokat irtják kis, vagy kimetszik a szemhéjbőrt.

Mindkét korrigáló műtét, attól függően, hogy csak egyik vagy mindkét szemet érintik-e, általában 30-60 percig tartanak. Ezek a műtétek alacsony rizikójúak, de szövődményként felléphet vérzés, duzzadás és véraláfutás a szem körül, ami 1-2 héten belül el is múlik.

 

Ha észleli szemhéja ki- vagy befordulását, keresse mielőbb szemész szakorvosainkat, mielőtt komolyabb következmények lépnek fel.

Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

Kúszóhártya a szemen – kialakulása és kezelése

Kúszóhártya a szemen - kialakulása és kezelése

A kötőhártya egyik leggyakrabban előforduló degenerációja a kúszóhártya, ami egy kúszó kötőhártyakettőzet, ami a szaruhártya felé húzódik, háromszög alakú, és méreténél fogva zavarhatja a látást is.

Sok esetben előfordul, hogy ez mindkét szemet érinti. Nagy befolyással van rá az UV-B sugárzás, valamint gyakrabban fordul elő azoknál, akik mezőgazdaságban dolgoznak, esetleg homokos, szeled vagy poros területen élnek.

A kisebb kúszóhártya sok esetben nem okoz panaszt és fájdalommentes is, a nagyobbak azonban be is gyulladhatnak, irritáló, égő, viszkető érzéseket okoz és a szem is bevörösödik.

Elegendő szemcseppes kezelés is, ameddig nem okoz panaszokat. Amennyiben már fellépnek súlyosabb panaszok, a leghatékonyabb kezelési mód a műtéti eltávolítás. Ezt a beavatkozás ambulánsan végzik el, a gyógyulás pedig tünetmentes. A műtétet követően szükséges a szemcseppes kezelés még körülbelül 1 hónapon keresztül, mivel a szem még vörösödhet.

Fontos a szem óvása a szennyezett klímaberendezésektől és ajánlatos napszemüveg viselése az UV-sugarak ellen, valamint a száraz szem megelőzése.

 

Amennyiben Önnél is jelentkeznek a panaszok, keresse szemész szakorvosainkat bizalommal!

Előjegyzést a +36 42 512 990 telefonszámon tudnak kérni.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

Zsírcsomó (Xanthelasma) a szem környékén – kialakulásának oka és kezelése

Zsírcsomó (Xanthelasma) a szem környékén - kialakulásának oka és kezelése

Leggyakrabban a felső és alsó szemhéjakon, vagy a szempillák tövében alakul ki. A xanthelasma tulajdonképpen egy sárgásan elszíneződött, enyhén kiemelkedő, bársonyos tapintású koleszterinlerakódás.

A szemkörnyéki növedékek, az  egymáshoz közel álló lapos zsírcsomók összeolvadhatnak, és hosszúkás formában egész nagy területet is kitölthetnek,  akár gyűrűszerűen körbefoghatják a szemet.

A problémát zsíranyagcsere probléma okozza, de megjelenhet normális koleszterin érték mellett is, ami lehet a kezdeti anyagcserezavar kezdeti tünete is. A hátterében pajzsmirigy probléma, bőrprobléma és cukorbetegség is állhat. Ha a zsírcsomókat magas koleszterinszint okozza, akkor az újbóli kialakulás megelőzése érdekében, mindenképpen a koleszterin problémát kell orvosolni.

A látást általában nem zavarja, de megjelenésük esztétikailag mindenképpen zavaró, ezért gyakran felmerülő igény az eltávolításuk, ami sebészeti úton lehetséges. A kimetszés helyi érzéstelenítésben történik műtéti kimetszéssel.

A kialakulását okozó alap probléma felderítéséhez belgyógyászati kivizsgálás szükséges.

 

Amennyiben Önnél is jelentkeznek a zsírcsomók, keresse szakorvosainkat bizalommal!

Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

A szemárpa és kezelése

A szemárpa és kezelése

Ha a szem pirossá válik, a szemhéj duzzadt, lüktet és előrehajolva nyomódik. Váladékozhat a szemrés, a kötőhártya bepirosodhat és a szemhéjon egy göb észlelhető. Az egyik leggyakoribb szemészeti panasz, melynek során, a szem környékénlévő mirigyek begyulladnak.

A szemárpa kialakulásának okai:

  • nem megfelelő higiénes körülmények (szennyezett, olajos, poros környezet)
  • rossz szokások (szemhéjak dörzsölése olajos, zsíros, koszos kézzel)
  • legyengült immunrendszer
  • cukorbetegség
  • vírusfertőzések
  • túlzott sminkhasználat

A külső árpa érzékeny, piros duzzanatként jelentkezik a szemhéj széle alatt. A belső árpa nem mindig okoz látható csomót, azonban a látás kicsit homályos lehet a felszínen meggyűlő, onnan elúszó váladéktól, valamint attól, hogy a felső szemhéjban növekvő árpa finoman eldeformálja a szaruhártya egyébként szabályos felszínét.

Előszőr szemcseppel, kenőccsel lokalizálják a „friss” szemárpát. Ameddig a kísérő tünetek nem mérséklődnek és a gyulladás nem olvad be, antibiotikum kenőcsös párakötést kell alkalmazni. Javasolják még a szemhéjak meleg vizes vattával való áttörlését és masszírozását.

Ha az árpa nem nyílik meg magától beolvadás után, műtétre van szükség. Ennek során az érzéstelenítést lidocain injekcióval végzik a szemhéjon, majd 2-3 mm-es metszést ejtenek a göb fölött, így tud kiürülni a genny. Műtét után párakötést alkalmaznak és otthonra pedig antibiotikumos kenőcs használatát. A 2-3mm-es seb varratok nélkül is szépen begyógyul.

 

Ha Önnél is szemárpa jelentkezik, keresse szemész szakorvosainkat bizalommal!

Előjegyzést +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!

Kötőhártya gyulladás tünetei és kezelése

Kötőhártya gyulladás tünetei és kezelése

Ez az egyik leggyakrabban előforduló szemészeti betegség, ami minden korcsoportot érinthet.

A kötőhártya a szemfehérjét borítja, áttetsző, erekkel sűrűn átszőtt hártya, ami fedi a szemhéjak belső felszínét is. Okai lehetnek fertőző- és nem fertőző eredetű gyulladások:

A vírusos kötőhátya gyulladás együtt jár felső légúti megbetegedésekkel, mint a felső légúti hurut, de a bélfertőzésért felelős vírusok is előidézhetik.

A bakteriális kötőhártya gyulladás leggyakoribb kórokozói a Streptococcus pneumoniae, a Haemophilus influenzae és a Staphylococcus aureus. Ezek mellett szexuális úton terjedő betegségek is lehetnek felelősek a gyulladásért, mint a chlamydia, vagy a gonorrhea.

A nem fertőző gyulladás kialakulhat szemszárasság, légkondicionáló, allergia vagy akár a számítógép előtt eltöltött túl sok idő miatt is.

A kötőhártya gyulladás tünetei:

  • leggyakrabban a szem bepirosodása
  • fényérzékenység
  • szemviszketés
  • erős könnyezés
  • égő, szúró fájdalom
  • idegentest érzés
  • váladékozás

A váladék típusa segít annak meghatározásában, hogy milyen eredetű a gyulladás. A nem fertőző színe áttetsző és nyákszerű váladékkal jár, a vírus által okozott esetében vizes és bő a váladék, a bakteriális fertőzésé pedig gennyes, zöldes-sárga színű.

Széles spektrumú antibiotikum szemcsepp segíthet megszüntetni a gyulladást egyszerű, heveny és gennyes gyulladás esetén.  A vírusos kötőhártya gyulladás nem kezelhető kenőcsökkel, vagy szemcseppel. Allergia esetén alkalmazhatók szteroidok, antihisztaminok, gyulladáscsökkentő szemcseppek.

 

A hosszabb ideig fennálló panaszok esetén, mindenképpen keresse fel szemész szakorvosainkat.

Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.

Nálunk a bizalom presztízskérdés!