A rekeszsérv tünetei és kezelése
A rekeszizom egy kupola alakú izomsorompó a mellkas és a hasüreg között. Elválasztja a szívet és a tüdőt a hasi szervektől (gyomor, belek, lép és máj).
A rekeszsérv akkor keletkezik, amikor egy vagy több hasi szerve a rekeszben lévő nyíláson keresztül felfelé mozog a mellkasába. Ez a fajta hiba lehet születéskor jelen lévő vagy később, az élet során szerzett.
A veleszületett rekeszsérv a rekeszizom rendellenes fejlődésének következménye a magzat kialakulása során. A magzat rekeszizmának hibája lehetővé teszi, hogy egy vagy több hasi szervük a mellkasba vándoroljon, és elfoglalja azt a helyet, ahol a tüdőnek kellene lennie. Ennek következtében a tüdő nem tud megfelelően kifejlődni. Az esetek többségében ez csak az egyik tüdőt érinti.
A szerzett rekeszsérv általában tompa vagy behatoló sérülés eredménye. A tompa sérülések többségét közlekedési balesetek és esések okozzák. A hasi vagy mellkasi műtétek szintén okozhatnak véletlen sérülést a rekeszizmon. Ritkán a rekeszsérv ismert ok nélkül is kialakulhat, és egy ideig nem diagnosztizálják, amíg elég súlyos nem lesz ahhoz, hogy tüneteket okozzon.
Milyen tünetei vannak a rekeszsérvnek?
A rekeszsérv tüneteinek súlyossága a méretétől, okától és az érintett szervektől függően változhat.
Nehézlégzés – Ez általában nagyon súlyos. Veleszületett sérv esetén a tüdő rendellenes fejlődéséből adódik, szerzett esetén pedig akkor fordul elő, ha a tüdő a zsúfoltság miatt nem tud megfelelően működni.
Tachypnoe (szapora légzés) – A tüdője megpróbálhatja a szervezetében lévő alacsony oxigénszintet gyorsabb munkavégzéssel kompenzálni.
A bőr kék elszíneződése – Amikor a teste nem kap elég oxigént a tüdejéből, a bőre kék színűvé válhat (cianózis).
Tachycardia (szapora szívverés) – Szíve a normálisnál gyorsabban pumpálhat, hogy megpróbálja ellátni szervezetét oxigéndús vérrel.
Csökkent vagy hiányzó légzési hangok – Ez a tünet gyakori a veleszületett rekeszsérv esetén, mivel a baba egyik tüdeje nem alakult ki megfelelően. Az érintett oldalon a légzési hangok hiányoznak vagy nagyon nehezen hallhatók.
Bélhangok a mellkas területén – Ez akkor fordul elő, amikor a belek felfelé mozognak a mellüregbe.
Kevésbé telt has – A hasa tapintáskor (a test vizsgálata bizonyos területek megnyomásával) kevésbé lehet telt, mint kellene. Ennek oka, hogy a hasi szervek felfelé tolódnak a mellüregbe.
Hogyan diagnosztizálják a rekeszsérvet?
Az orvosok általában már a baba születése előtt diagnosztizálni tudják a veleszületett rekeszsérvet. Az esetek körülbelül felében a magzat ultrahangos vizsgálata során derül fény rá. A méhen belül megnövekedett mennyiségű magzatvíz is lehet.
A születés után a következő rendellenességek derülhetnek ki a fizikális vizsgálat során:
- rendellenes mellkasi mozgások
- légzési nehézség
- a bőr kék elszíneződése (cianózis)
- légzési hangok hiánya a mellkas egyik oldalán
- bélhangok a mellkasban
- “félig üres” hasi érzés
A következő vizsgálatok általában elegendőek a rekeszsérv diagnosztizálásához:
- Röntgen
- ultrahangvizsgálat (hanghullámok segítségével képet készít a mellkasi és hasi üregekről és tartalmukról)
- CT-vizsgálat (lehetővé teszi a hasi szervek közvetlen megtekintését)
- artériás vérgázvizsgálat (közvetlenül egy artériából vesz vért, és megvizsgálja az oxigén-, szén-dioxid- és savassági szintet, vagyis a pH-szintet).
- MRI (a szervek fókuszáltabb értékelésére, különösen a magzatnál)
Mind a veleszületett, mind a szerzett rekeszsérv általában sürgős műtétet igényel. A műtét során a hasi szerveket el kell távolítani a mellkasból, és vissza kell helyezni a hasüregbe. A sebész ezután helyreállítja a rekeszizmot.
Ha észleli a rekeszsérv tüneteit konzultáljon szakorvosainkkal!
Előjegyzést a +36 42 512 990-es telefonszámon tudnak kérni.
Nálunk a bizalom presztízskérdés!